Nem bánatot őrölnek

2011. szeptember 15., csütörtök, Faluvilág

A kézdiszárazpataki Lukács testvérek kemencéiben sült kenyeret és fehéripari termékeket sokan ismerik széles e tájon. A családban hagyomány a malomipar. Az ősi malmot a Lukács testvérek dédnagyanyja, Sólyom Veronika építette. Ott kezdte pályafutását az apa.

  • Lukács István a kemence előtt  		     A szerző felvétele
    Lukács István a kemence előtt A szerző felvétele

A két nagyobbik fiú – István és Attila – műmalmot működtet, a legkisebb, Barna a család ősi malma mellett vendégházat nyitott. Lukács Istvánnak saját műmalma a maksai volt téesz udvarán működik, több alkalommal ott találkoztunk vele. Ezúttal a szárazpataki kenyér sütödéjében beszélgettünk.
– Bizonyára nem egykönnyen, kitartó munkával jött létre az a cég, amely most sikeresen működik, mert égből pottyant manna nincs.
– 2003-ban alapítottam a céget, egy évre rá vásároltam meg a maksai malmot, ahol kimondottan kenyérbúzát őrölök saját használatra. Ezzel egy időben a családi házhoz közel, egy Szárazpatakon vásárolt telken korszerű sütödét hoztam létre. Működtetéséhez 2009-ig elegendő volt a Maksán őrölt liszt, 2009 után – mert sikeresnek bizonyult a sütöde – ezt pótolni kellett. Persze, nem volt ilyen egyszerű, mert időközben befektettem, bővítettem a technológiai vonalat, a kenyérszállító autók számát is növelni kellett.
– Ismerősen cseng az ének: Túl a vízen van egy malom, bánatot őrölnek azon?
– Hát bánatot éppen nem, de amilyen nehezen indultunk, éppen olyan jól működünk. Ez talán annak is köszönhető, hogy soha nem csaptuk be a vásárlót. Időközben változtak a törvények, azonnal be kellett illeszkednünk a szabványos nemzetközi rendszerekbe. Sikerült vadonatúj gépekkel felszerelni a sütödét.
Lukács István elmondta, a fejlesztésre gondolva vásárolt még 30 ár területet régebbi épületekkel. Meglátogattuk a sütödét, ahol a termékek többsége burgonyaporral készített kenyér és vekni. Sütnek itt zsemlét és különféle kifliket, amelyekből naponta három-négyezret lehet eladni. Az utóbbi két évben kezdett növekedni a termelés, ezért tavaly augusztusban Olasz­or­szágból hozatott új gépsort, s mert nőtt a piac, úgy néz ki, újra bővíteni kell. Lukács István szerint a siker a termékek mérsékelt árának és a minőségének köszönhető. Szerinte nem a gyors meggazdagodás, hanem a lassú és biztonságos növekedés vezethet jó eredményekre. Az alkalmazottak száma jelenleg meghaladja a negyvenet. Itt dolgozik a család is. Egyik fia, István a cégvezetésben, János a termelésben.
– Mekkora a piac földrajzi szempontból?
– Befogtuk javarészt Fel­ső-Háromszéket, de nagyobb mennyiséget szállítunk Bákó, Focşani és Brassó megyébe is. Jelenleg három váltásban dolgozunk. Mondanom sem kell, hogy lazításra alig akad alkalom.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 148
szavazógép
2011-09-15: Család - Puskás Attila:

Az alma (Amit eszel, az az orvosságod)

A nemes alma (Malus domestica) vitathatatlanul a legértékesebb gyümölcsfajunk. A vadalmából (M. silvatica) nemesített alma őshazája Európa és Közép-Ázsia (Kaukázus), de ma már valamennyi földrészen elterjedt, és mintegy tízezer fajtája ismert.
2011-09-15: Faluvilág - Sylvester Lajos:

Pityókás utcakép őstermelőkkel és kukákkal

Háromszéki nagyközség Nagy utcáján hajtok végig – ez Csernátonban a főút neve –, és a hosszan sorakozó őszi kirakóvásár idilli látványában gyönyörködöm.