A körte és a birs, akárcsak az alma, igen jól eltartható télire.
A nemes körte (Pyrus sativa) nyári, őszi, téli fajtákkal teszi változatossá gyümölcsfogyasztásunkat. A kora tavaszig eltartható téli körténél nincs édesebb, zamatosabb, bő levűbb gyümölcsünk.
A mintegy ötezer nemes fajta és változat őshonos Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú tájain. Több vadon tenyésző őse is van, nálunk ismertebb a vackor, amelynek gyümölcsét az erdei vadak és pálinkafőző honfitársaink egyaránt kedvelik.
A ma már mindenütt ismert és termesztett gyümölcsöt a kínaiak mintegy háromezer éve nemesítették. De a görögöknél is nagy becsben állt. Homérosz egyenesen az istenek ajándékának nevezi. Európában a mai fajták csak a XVIII. század folyamán alakultak ki. A kínaiak után a legnagyobb területen a legtöbb körte Olaszországban terem.
Energiaértéke (60 kcal) viszonylag kevés, ennél fontosabb a cukor- és a rosttartalma. Kevésbé fontos, elenyészően kicsi a körte vitaminértéke (pl. C-vitamin mindössze 4,2 mg/100g), ennél is kevesebb található benne a B-vitamincsoportból. Fontos viszont az ásványi anyagok jelenléte: káliumból 119 mg/100 g, foszforból 11 mg/100 g, kalciumból 9 mg/100 g. Jelentős a pektintartalma. Jellemző a körtére a kősejtek jelenléte, különösen a meszes és kavicsos talajon termelteknél több veszi körül a magházat.
Legismertebb és nálunk elterjedtebb fajták az augusztusban, szeptember elején beérő Clapp kedveltje, a termeltek mintegy felét kitevő Pap körte, a híres Vilmos körte (a körtepálinka alapanyaga), amely a világon a legelterjedtebb. Téli tárolásra kialakított fajták a Téli esperes, a Hardenport vajkörte (márciusig eláll) és a Serres Olivér.
A körtebefőtt (egy pohár) energiaértéke 96 kcal, fél dcl körtepálinkáé 111 kcal, a kompóté 100 kcal.
A birs (Cydonia oblonga) Dél-Nyugat Ázsiában őshonos, nálunk inkább csak házi gyümölcsösökben fordul elő. Két változata van: az alma alakú (birsalma) és a körte alakú (birskörte). Energiaértéke (250 grammé) 87 kcal, egy evőkanál birsalmasajté 24 kcal, egy pohár rostos birsléé 39 kcal. Legfontosabb értéke magas pektintartalma, az édességipar zselésítésre használja előszeretettel. Kompóton, ízen kívül fontos konyhai felhasználása a birsalmasajt készítése, de a franciák konyakszerű italt (Cotignac) is készítenek belőle. A körténél kevesebb vizet (84 százalékot), de több C-vitamint (15 mg/100 g) tartalmaz, jelentős a kálium (197 mg/100 g), a foszfor (17 mg/100 g) a kalcium és mangán jelenléte. Két fajtája ismert nálunk, a Bereczki és a Konstantinápolyi.
A naspolya (Mespilus germanica) Japánból érkezett tájainkra. A 3–7 cm-es, vörösbarna színű gyümölcs igen ritka, leginkább díszfaként látható (Sepsiszentgyörgyön is). A gyümölcs fanyar íze csak lággyá éréskor tűnik el, ilyenkor fogyasztható. Íze édeskés-savanykás borra emlékeztet. Energiaértéke 53 kcal/100 g.
