2011. október 1-jén életbe lép az új Polgári Törvénykönyv. Rendelkezései a polgári jogalanynak tekintett személyek között vagyoni és nem vagyoni viszonyokat, így a családban élő személyek közöttieket is szabályozzák (II. Könyv, 258–534-es szakasz).
A család
A család a házastársak szabad megegyezésével létrejött házasságán, az egyenlőségükön, valamint a szülőknek a gyerekek nevelését és oktatását biztosító jogán és kötelezettségein alapul.
Az állam gazdasági és társadalmi eszközökkel támogatni köteles a házasság megkötését, valamint a család fejlődését és megerősítését. Jelen Polgári Törvénykönyv értelmében házastársak alatt a házassági kötelékben élő férfi és nő értendő.
A házasság
A házasság egy férfi és egy nő szabad megegyezésén alapuló egyesülése, a törvény feltételei között. A házasság egyházi megkötésére csak a polgári esküvő megkötését követően kerülhet sor. A házasság a házastársak valamelyikének halálával vagy bírósági holtnak nyilvánításával szűnik meg, válással bontható fel.
A gyermekek jogai, a szülők kötelezettségei
A házasságon kívüli gyermekek a törvény előtt egyenlőek a házasságból származókkal, valamint az örökbefogadottakkal. Elsősorban a szülőket terheli a kiskorú gyermekeik nevelésének és oktatásának a kötelezettsége.
A gyermek nem választható el szüleitől ezek hozzájárulása nélkül, a törvényben előírt esetek kivételével. A gyermek, aki nem lakik a szüleinél vagy azok valamelyikével, jogosult személyes kapcsolatot tartani velük. E jog gyakorlása csupán a törvényben előírt feltételek között korlátozható.
A gyermekre vonatkozó bármely döntést, függetlenül attól, hogy ki a döntéshozó, a gyermek legfőbb érdekének a betartásával kell meghozni. A gyermekre vonatkozó kérelmek elbírálása érdekében az illetékes hatóságok kötelesek megadni valamennyi szükséges útbaigazítást. A gyerekekre vonatkozó eljárásokat ésszerű időtartamban kell lebonyolítani.
A gyermekvédelemre vonatkozó törvényi előírások szerint gyermek alatt az a személy értendő, aki nem töltötte be a 18. életévét, és teljes cselekvőképességet sem nyert.
A gyermek meghallgatása
A rá vonatkozó közigazgatási vagy bírósági eljárásokban a tizedik életévét betöltött gyermek meghallgatása kötelező. Meghallgatható a tizedik életévét be nem töltött gyermek is, ha az illetékes hatóság úgy véli, hogy ez szükséges az ügy elbírálásához. A meghallgatott gyermek véleményét életkora és értettségi szintje függvényében veszik figyelembe.
Illetékes bíróság
A családdal kapcsolatosan a bíróság hatáskörébe sorolt peres ügyek a gyámügyi bíróság illetékességébe tartoznak.
(A fentieket a Polgári Törvénykönyv 258–265-ös szakasza tartalmazza.)
A szerző jogtanácsos
