Sepsiszentgyörgy városi tanácsa 1853. augusztus 28-án határozta el, hogy a vásártér sarkára, a városbírák mérőháza és a városi mészárszék helyére egyemeletes középületet építtet. Döntést hoztak arról is, hogy az új létesítmény földszintjén bolthelyiségek, egy vendéglő, emeletén városi szálloda, a polgármesteri hivatal és a városi tanács fog működni.
Az építkezést Boros Ignác mérnök és a kézdivásárhelyi Landt András pallér vezetésével 1854 tavaszán kezdték el. Két év alatt, 1856-ra készen állt az épület, de a kiegészítő és díszítő munkálatok egészen 1859-ig elhúzódtak. A költségekhez a főkormányzó is hozzájárult, ezért az új épület a H. Schwarzenberg K. Csarnok nevet kapta. Az átadási ünnepségre 1858. január 20-án este hat órakor került sor. A korabeli körlevélben közreadott ünnepi program a következő volt: ,,Tizennyolc mozsárágyú üdvlövéseivel kezdetét veszi az ünnepély, ugyanakkor megszólalnak a három egyház harangjai, a város kivilágíttatik és a katonai zenekar egy óra hosszat játszik." Másnap reggel hat órakor újabb 18 mozsárágyúlövés jelezte az ünnepség folytatását, majd a városháza tanácstermében összegyűltek Kovács István cs. kir. kerületi főparancsnok szállásához vonultak, onnan pedig "9 órakor a kerületi főnök őméltósága vezénylete alatt a hivatalok, a nemesség és a polgárság összes tömege a céhek és a tanuló ifjúság sorfalai között, előbb a római katolikus egyházba, onnan a református egyházba menend, hol a fejedelem eránti hű ragaszkodásra és jó kívánatukra serkentő egyházi beszéd tartása után buzgó ima fog emeltetni ő Hercegsége hosszas és boldog kormányzásáért, alatta virágzó és virágzandó városunk közjólétéért". A meghirdetett program szerint lebonyolított istentiszteletek után, délután hat órakor az új városi vendéglőben díszebédet adtak, este fél kilenckor pedig újból megszólaltak a mozsárágyúk, és kezdetét vette az ünnepélyt bezáró táncestély.Az új középület a városba látogató színtársulatoknak is helyet adott. Előadásaikat a díszteremben, egy alkalmilag összeállított színpadon mutathatták be. Ezen az állapoton 1865-ben a Vitályos Béla, Potofszki József és Bartos Domokos vezette Műkedvelő Társaság változtatott. Irányításukkal egy szétszedhető színpad épült, melyet, ha nem volt rá szükség, a városháza padlásán tároltak. Ezt az elemeire szedhető alkalmatosságot egészen 1899-ig használták. A városháza dísztermét először 1866- ban ,,csinosították". Az újrafestett nagyterembe új csillárt, falaira pedig tükröket szereltek fel. A Csarnokot tűzkár ellen is bebiztosították. 1870-ben újabb tatarozásra került sor. A nagyterem padlózatát felszedték, és alulról boltívekkel, oszlopokkal erősítették meg. A munkálatokat Salatia András helybeli vállalkozó végezte. Az 1863-ban kikövezett udvaron kutat fúrtak, a városi Nagyszállóban megszállt vendégek fogatai részére kocsiszíneket, istállókat építettek. Az épület nevét is megváltoztatták, és Sepsi-Szent György város Csarnoka névre keresztelték át. Eltávolították a székelyek körében ellenszeves főkormányzó, Schwarczenberg nevét, helyette a homlokzatra Városháza felirat került. 1896-ban Gödri Ferenc polgármester javaslatára dísztermét újra átalakították, állandó színpaddal bővítették, s 1899. január 14-én megnyitották a nagyközönség előtt. Ugyanekkor a vendéglőt 300 férőhelyesre rendezték át, és a kávéházat is kibővítették. Piac felőli földszintjét Deák András és Bikfalvi István, Ingid Samu és társa, Hoekman Jakab, Nagy Elek és Barabás Jenő kereskedők bérelték. 1903 végén, miután a Bérpalotából a dohánygyár saját épületeibe költözhetett, a városi tanács és a polgármesteri hivatal elhagyta a Városházát, székhelyét a megüresedett Bérpalotába tette át. A századforduló után a piactéri sor földszintjén többek között a városi kávéház, Berkovics Herman díszruha- és textilüzlete, a sarkon Deák András és Bikfalvi István kereskedései kaptak helyet. Az északi soron Benkő Viktor bőráru-, Kozma Lajos fűszer- és vasáru-, Gyárfás Árpád élelmiszer-kereskedése állt.
