A megye első számú pénzintézete

2011. szeptember 24., szombat, Közélet

Szentiványi Gyula főispán és Bogdán András nagybirtokos kezdeményezésére 500 db 100 forintos névértékű részvény 40 százalékos befizetésével 1876. május 11-én alakult meg a Sepsi­szentgyörgyön a Háromszéki Ta­karékpénztár.

  • Az 1876-ban alapított Háromszéki Takarékpénztár Rész­vénytársaság épülete, földszintjén Istvánfy János divatáru- és Ferencz Lajos fűszerüzletével
    Az 1876-ban alapított Háromszéki Takarékpénztár Rész­vénytársaság épülete, földszintjén Istvánfy János divatáru- és Ferencz Lajos fűszerüzletével

Első elnöke Szentiványi Gyula, alelnöke gr. Mikes Benedek, jogtanácsosa Kelemen Lajos ügyvéd, vezérigazgatója Bogdán András volt. Szentiványi Gyula távozása után az elnöki tisztet az új főispán, Potsa József, Bogdán And­rás halálát követően a vezérigazgatói széket Bogdán Artúr foglalta el. Az 1872-ben alakult Kézdivásárhelyi Takarék­pénz­tár után a Háromszéki Taka­rékpénztár Rt. Háromszék második pénzintézeteként indult be. Rövid időn belül azonban terjedelmére és üzleti arányaira nézve a megye első számú pénzintézete lett. A részvénytársaság elnöki kezdeményezésre Baróton 1885. március 28-án az Erdővidéki Taka­rékpénztár, 1893-ban pedig a Kovásznai Ta­karékpénztár jött létre. A Há­romszéki Takarék­pénztár Rt. megalakulásától 1896-ig 18 392 forintot fordított jótékony célokra. A Há­romszék megyei Árvafiú- és Szeretetháznak 10 000 forintot adományozott, a szegények menháza részére 500 forintos alapítványt tett, a Székely Mikó Kollégium tápintézetét 250 forinttal segítette, a sepsiszentgyörgyi Női Ipar­is­kolá­nak megalakulásától kezdődően évente 74 forintot juttatott. Az utóbbi segélyezési formát 1895-ben egy 1750 forintos alapítvánnyal váltotta meg. A felsoroltakon kívül kisebb-nagyobb összegekkel támogatta az önkéntes tűzoltóegyletet, a me­gyei tisztviselők nyugdíjalapját stb. A Csíki utcával szem­beni székháza klasszicizáló stílusban épült. Érté­két abban az időben 39 246 forintra becsülték. Homlokza­tán, ahol most a két egymásba fonódó jegy­gyűrű látható, régen a Há­rom­szék Takarék­pénztár Rész­vénytár­saság felirat hirdette, hogy a jónevű pénzintézet irodái az emeleten működtek. Földszintjét kereskedők vették bérbe.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 520
szavazógép
2011-09-24: Közélet - :

Tizennyolc mozsárágyú üdvlövése (Megépült a városháza)

Sepsiszentgyörgy városi tanácsa 1853. augusztus 28-án határozta el, hogy a vásártér sarkára, a városbírák mérőháza és a városi mészárszék helyére egyemeletes középületet építtet. Döntést hoztak arról is, hogy az új létesítmény földszintjén bolthelyiségek, egy vendéglő, emeletén városi szálloda, a polgármesteri hivatal és a városi tanács fog működni.
2011-09-24: Közélet - :

A székely szőttestől a szövőgyárig

A szövőgyár ősi sejtje a Daczó-kúriában működő, manufakturális jellegű, 1876-ban alapított Háziipari Egyesület által beindított szövészeti tanműhely volt. Termékei, székely szőt­tesei nagy sikert arattak. Az eredmények sarkallták arra Há­romszék vezetőit, hogy szövőgyárat létesítsenek Sepsi­szent­györgyön.