Első elnöke Szentiványi Gyula, alelnöke gr. Mikes Benedek, jogtanácsosa Kelemen Lajos ügyvéd, vezérigazgatója Bogdán András volt. Szentiványi Gyula távozása után az elnöki tisztet az új főispán, Potsa József, Bogdán And­rás halálát követően a vezérigazgatói széket Bogdán Artúr foglalta el. Az 1872-ben alakult Kézdivásárhelyi Takarék­pénz­tár után a Háromszéki Taka­rékpénztár Rt. Háromszék második pénzintézeteként indult be. Rövid időn belül azonban terjedelmére és üzleti arányaira nézve a megye első számú pénzintézete lett. A részvénytársaság elnöki kezdeményezésre Baróton 1885. március 28-án az Erdővidéki Taka­rékpénztár, 1893-ban pedig a Kovásznai Ta­karékpénztár jött létre. A Há­romszéki Takarék­pénztár Rt. megalakulásától 1896-ig 18 392 forintot fordított jótékony célokra. A Há­romszék megyei Árvafiú- és Szeretetháznak 10 000 forintot adományozott, a szegények menháza részére 500 forintos alapítványt tett, a Székely Mikó Kollégium tápintézetét 250 forinttal segítette, a sepsiszentgyörgyi Női Ipar­is­kolá­nak megalakulásától kezdődően évente 74 forintot juttatott. Az utóbbi segélyezési formát 1895-ben egy 1750 forintos alapítvánnyal váltotta meg. A felsoroltakon kívül kisebb-nagyobb összegekkel támogatta az önkéntes tűzoltóegyletet, a me­gyei tisztviselők nyugdíjalapját stb. A Csíki utcával szem­beni székháza klasszicizáló stílusban épült. Érté­két abban az időben 39 246 forintra becsülték. Homlokza­tán, ahol most a két egymásba fonódó jegy­gyűrű látható, régen a Há­rom­szék Takarék­pénztár Rész­vénytár­saság felirat hirdette, hogy a jónevű pénzintézet irodái az emeleten működtek. Földszintjét kereskedők vették bérbe.