2011. október 1-jén életbe lép az új Polgári Törvénykönyv. A törvénykönyv II. kötetének 266–270-es szakasza az eljegyzésre vonatkozik, melyre eddig nem létezett írott jogszabály.
Az eljegyzés megkötése
A törvénykönyv az eljegyzésen egy nő és egy férfi házasság megkötésére vonatkozó kölcsönös ígéretét érti. Az eljegyzés nem feltétele a házasság megkötésének. Létrejöttéhez nem szükséges semmilyen formaság teljesítése. Napjainkban is az eljegyzés megkötésének leggyakoribb formája a hagyományos leánykérés, de az eljegyzést igazolhatja az is, ha egy nő és férfi kölcsönösen házasságot ígérve egymásnak, a házasság megkötéséig élettársi viszonyban él. A házasság megkötésére tett ígéret bármilyen bizonyító eszközzel igazolható. A törvénykönyv semmisnek tekint a jegyesek közötti minden olyan megállapodást, amely arra vonatkozna, milyen következményeket vonna maga után, ha az eljegyzést nem követi házasság.
Az eljegyzés felbontása
A szokások, a hagyomány nem kötelezte a jegyeseket a házasság megkötésére. Az új Polgári Törvénykönyv ezt az íratlan szabályt átveszi.
2011. október 1-jéig a jegyesség felbontásának csak erkölcsi következményei voltak, a szavát be nem tartó, hitegető jegyest a közvélemény esetleg megbélyegezte. Az elkövetkezőkben a jegyesség indokolatlan felbontása jogi következménnyel is járhat, akár bírósági ügy tárgyát is képezheti. Az eljegyzés felbontása nem függ semmilyen formaságtól, és bármilyen bizonyító eszközzel igazolható.
Ajándék-visszaszolgáltatás
Az eljegyzés felbontása esetén vissza kell adni azokat az ajándékokat, amelyekhez a felek az eljegyzés kapcsán jutottak, vagy amelyeket a jegyesség ideje alatt a házasságkötés érdekében adtak egymásnak a jegyesek. Kivételt képeznek a szokásos ajándékok. Az ajándékokat természetben kell visszaadni, vagy ha ez már nem lehetséges, abban a mértékben, ahogyan a jegyes az ajándékkal meggazdagodott. Aki megtagadja a kapott ajándékok visszaadását, bírósági úton is kötelezhető azok visszaszolgáltatására. E kötelezettség csupán abban az esetben nem áll fenn, ha az eljegyzés a felek valamelyikének halála miatt bomlott fel.
A felbontás felelőssége
Az a jegyes, aki az eljegyzést indokolatlanul, önkényesen felbontotta, a házasságkötés érdekében végzett vagy szerződött kiadásokért, illetve bármilyen más okozott kárért kártérítésre kötelezhető.
Kártérítésre kötelezhető az a jegyes is, aki megkérdőjelezhető magatartásával vagy tetteivel a másik jegyest az eljegyzés felbontására késztette. Az a fél, aki a jegyesség felbontására nem adott okot, bírósági úton kérheti az okozott vagyoni vagy nem vagyoni kár megtérítését.
Elévülési határidő
A bírósági kereseti jog az eljegyzés felbontásától számított egy éven belül évül el.
A szerző jogtanácsos
