Töredékár államkötvényekért
A tervezett 800 millió lej helyett csupán 117 millió lej értékben tudott eladni Románia hétfőn 11 hónapos lejáratú kincstárjegyeket.
Az átlagos hozam 6,83 százalékra nőtt az egyéves lejáratú adósságpapírok szeptember 12-i aukcióján kialakult 6,76 százalékról. A pénzügyminisztérium hétfőn minden olyan banki ajánlatot elutasított, mely meghaladta a 6,83 százalékot. Románia augusztus óta több állampapír-kibocsátást törölt, mert a pénzügyminisztérium nem fogadta el a hozamajánlatokat, legutóbb október 6-án volt eredménytelen állampapír-kibocsátás. Akkor 500 millió lej értékben ötéves lejáratú kötvényeket tervezett eladni, de a pénzügyminisztérium egyetlen hozamajánlatot sem fogadott el. Az októberi volt idén az ötödik sikertelen kibocsátás. Idén eddig körülbelül 41,2 milliárd lej értékben dobott piacra kincstárjegyeket és kötvényeket Románia az államháztartási hiány fedezésére, annyit, mint a múlt év egészében.
Az olasz cégek második hazája
A Confindustria olasz munkáltatói szövetség adatai szerint meghaladja a harmincezret a Romániában bejegyzett olasz cégek száma. A válság után hozott intézkedések nagyon megnövelték az ország vonzerejét. A nyereségadó 40-ről 16 százalékra csökkent, és az ez év tavaszán életbe lépett, megújult munkatörvénykönyv példátlanul rugalmassá teszi a foglalkoztatást.
Növekvő kivitel, csökkenő gázkitermelés
Hetven százalékkal növekedett az idei első nyolc hónapban Románia gázimportja, a kivitt mennyiség meghaladja a kétmillió tonnát kőolaj-egyenértékben kifejezve – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adataiból. A hazai földgázkitermelés ugyanezen időszak alatt majdnem három százalékkal csökkent. A fogyasztás 70 százalékát hazai kitermelésű földgázból fedezik, ami 40 százalékkal olcsóbb, mint az importált. A hazai tartalék a British Petroleum becslései szerint megközelíti a 600 milliárd köbmétert, a hivatalos adatok szerint azonban csak 185 milliárd köbméter gáztartaléka van az országnak, ami a kitermelés jelenlegi ütemében 15 évre elegendő.
Kolozsvárra települ az IBM?
Dragoş Popa Maros megyei SZDP-elnök szerint Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megállapodott Emil Boc miniszterelnökkel, hogy az IBM a Nokia távozása után Nemeszsukon építsen kutatóközpontot. A szociáldemokrata politikus szerint ismét előbbre helyezték a felsőbb politikai érdekeket a város és a térség érdekénél. Popa szégyenletesnek nevezte a megállapodást, és emlékeztetett: korábban a Nokia a Maros megyei ipari parkban akart megtelepedni, ám végül a polgármesteri hivatal hibájából mégis Nemeszsukot választották.
Lassul a gazdasági növekedés
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) minden valószínűség szerint csökkenti a romániai gazdasági növekedés ütemére vonatkozó 2012-es prognózisát. Az IMF 2011-re 1,5 százalékos növekedést becsült, jövőre pedig 3,5 százalékot jósolt. Az unióhoz második körben csatlakozó országok esetében együttesen 4,4 százalékos növekedést prognosztizáltak, míg 2012-re ez az ütem 3,4 százalékosra csökken.
Jótékony krumpliárcsökkenés
Mindössze 3,45 százalékosra mérséklődött szeptemberre az infláció. Augusztushoz képest az árak hozzávetőlegesen 0,2 százalékkal csökkentek – tette közzé az Országos Statisztikai Hivatal. Mindezt elsősorban az élelmiszerek árának egyszázalékos esése generálta. A legnagyobb árcsökkenést a krumplinál (több mint 30 százalék), valamint a zöldségeknél és zöldségkonzerveknél (közel 15 százalék) regisztrálták. Ehhez képest a tojás több mint öt százalékkal drágult szeptemberben az egy hónappal korábbihoz képest. A nem élelmiszeráruk közül a dohány és a cigaretta 0,1 százalékkal került kevesebbe, az üzemanyagok viszont egyszázalékos növekedést produkáltak. A szolgáltatások ára 0,5 százalékkal nőtt, erről leginkább a vasúti szállítás árainak emelése (több mint hét százalék) tehet. A jelzett periódusban csak a szállodai szolgáltatások lettek olcsóbbak (0,1 százalék).