Nem vagyunk sokan, de összezsúfoltan élünk
A korábbi első általános rendezési tervet, melyet bukaresti szakemberek készítettek, 1999-ben fogadták el, érvényességét 2012 végéig meghosszabbították. A rendszerváltás utáni második pályázatot a helyi V & K Kft. nyerte el, azaz Vivianne Gheorghiu és Káli István dolgozta ki, ők behatóbban ismerik a települést. A polgári érdeklődés eddig főleg annak szólt, a beépíthető területet merre kívánja a város bővíteni, a terv azonban ennél jóval összetettebb módon törekszik arra, hogy a város urbanizáltsági fokán javítson – emeli ki a város főépítésze.
Birtalan Csilla: A két évvel ezelőtti közmeghallgatáson elmondottuk, milyen terelőutakat képzel el a hivatal és a tervező, hogy az átmenő forgalmat kiszorítsuk a belső utcákról, hogy a belterületet hol gyarapítsuk. Tudni kell, közigazgatási területünk nagyon kicsi. A vita tanulságai beépültek a tervbe, persze minden óhajt teljesítenünk nem lehetett, azokat egy 120 000 lakosú településre szabták. Nemzetközi és román normák írják elő, hogy egy ekkora város, mint a mai, mekkora infrastrukturális fejlesztést bír meg.
– Most, hogy nagyobb lendületet vett a fejlesztés, talán mégis merészebben lehetett tervezni, mint a mostohább kilencvenes években.
– Valóban, megnyíltak a lehetőségek, lehívhatók EU-s pénzek e célra, keményen kellett lobbizni értük, pályázatokat készíteni nem akármilyen erőfeszítéssel, nemegyszer éjszakába nyúló munkával. Nem szalaszthattuk el az alkalmat, mert az önkormányzatnak elenyésző saját forrás áll rendelkezésére.

A déli végek
– A tervezők az ipari és lakókörzetek kiterjesztésére egyaránt gondoltak. Hol és mi célból?
– Az ipari övezet gyarapszik az Építők útja mentén a keleti, Szép­mező felé eső végen, ugyancsak nő a szolgáltatói rész a Kilyént és Szotyort összekötő országút két oldalán, bővül a déli szennyvíztísztító környékén egy sávval. Itt és az Oltmező utcában fejlesztenők az ipari és szolgáltatói tevékenységeket, utóbbi helyen egészen a földgátig beltelkesítünk. Az új lakóparkokat, övezeteket a város délnyugati részén képzeljük el, a volt Horticom társulás egykori gyümölcsöse helyén, a Farm utcától egészen a déli lőtérig.
– Egy hatalmas terület. Aki ott birtokol, megfogta az Isten lábát. Az illyefalvi út másik oldalával mi lesz? Ott már építkeznek.
– Ott az országút mentén mindössze százméteres sáv lesz beépíthető egyelőre. Igaz, a szeméttelepet hamarosan bezárják, de a terület ökologizálása húsz évet vesz igénybe, a terv pedig csak tíz évre szól.
– Azon a környéken még legalább két rendkívüli szennyező góc található, a tojásgyár és tyúktenyészde két, az alsó és erdőalji felső részlege. A körzetben már építkeznek.
– Ott szabtunk is ki büntetéseket a szabálytalanul építkezőkre. De a Farm utca felső része rendelkezik részleges rendezési tervvel, ott szabad házat felhúzni. A tyúkászatot pedig elköltöztetnők. Fejlesztésre semmiképp sem kaphatnak ezután engedélyt. Mivel a város területe rendkívül kicsi, a mezőgazdasági jellegű vagy azzal kapcsolatos fejlesztéseknek nem bent, hanem a környező falvakban kellene folyniuk. Egy kisebb része a mezőgazdasági infra­stuktúrának mégis helyet kaphatna a közigazgatási határ déli széle mentén. A tyúkászatot elűzni nem lehet, de fejlődni ott nem fog tudni, egyik része különben mintha csődközeli állapotban lenne, és leállt volna... A régi tervben még nem szolgáltatóterületként szerepelt e negyed, most viszont az lett.
Tehát sem ipar, sem mezőgazdaság, hanem a lakókörzettel jobban összeférő szolgáltatás.

Sugásfürdő felé
– A legtöbb milliárdost a Kolcza-tag belterületté nyilvánítása termelte ki annak idején, ma itt mire számíthatunk?
– Mivel ott két negyed is van, és azokat össze kell kötni, az infrastrukturális beruházások megkönnyítése megköveteli, hogy a beépíthető részt a Világlátó környékén és az árok túlsó oldalán megtoldjuk, de nem megy fel az erdőig, csupán az árok végéig.
A Sugásfürdőre vezető út mente továbbfejlesztése szintén várható, rá is fér, az őrkői telep miatt is alapos feljavításra szorul. Nem akármilyen meglepetések várhatók, ha sikerül a városépítők terve:
– Az országút mentén kifelé menet, jobb oldalon még egy ötvenméteres sávot csatolunk a belterülethez, az eddigi százmétereshez, benne van a Gyere haza! negyed is persze.
– Számomra e besatírozott nagy terület jelentett újdonságot, melyen az áll, hogy itt sok hektárt gyógyászati kezelésre és egész­ségmegóvásra szántak. Tudtom­mal ott ma...
– A temetők mögötti katonai lőtér terül el, melyről oly sokat cikkezett a helyi sajtó az utóbbi időben, különösen mióta egy eltévedt golyó egy árkosi gazda házának falába csapódott be. Ide egészségügyi központot tervezünk majd bevont befektetőkkel, mindenféle szolgáltatással a kellemes környezetben, szép kilátással a város felé. Itt egészségmegőrző sportot űzhet, betegség-megelőző kezeléseken, ivókúrán stb. vehet majd részt, aki igényli. Léteznek vállalkozók, akik érdeklődtek már. Bekapcsolható A borvíz útja hálózatba is akár. Tárgyalások folynak a hadsereggel, hogy lemondjon róla, és másra cserélje el.

Terelőutak, repülőtér
– A város közúti, illetve turistaforgalmát több szűk keresztmetszet fojtogatja. Aki kocsival jár, bosszankodik, és kerül eleget az egyetlen Olt-híd miatt, az utcahálózatot pedig nyilván kinőtték már az automobilizmus mai igényei, még inkább a gyalogos- és bicikliforgalom biztonsági és kényelmi elvárásai, a családi és tömbházlakosokat sújtó zaj-, por- és benzingőzszennyezés kiküszöböléséről nem is beszélve. De előbb lássuk a lehetséges égi vendégeket. Szóval, nem várnák ki, amíg a brassói végre meglesz és beindul?
– Valóban, repülőtérről is álmodozunk valahol Szépmezőn. Komplex feladat a megépítés, függ az uralkodó széliránytól stb. Személyszállításra gondoltunk, egy kisebb reptérről lenne szó. Akár a külföldi turista is leszállhatna itt anélkül, hogy – mint eddig – rossz útjainkon kellene napokig, fél napokig zötykölődnie. Köztudott, itt a természet még eléggé érintetlen, vonzereje nagy, persze vendégfogadási kapacitásokra még szükség van.
– A városszerkezet magán viseli a hetvenes évekbeli hirtelen és fejetlen fejlesztés bélyegét, méghozzá főleg úthálózatában...
– Sok a hiányossága, mert annak idején hirtelen duzzasztották fel a települést. Terelőutat terveztünk ezért a Csík felé tartó átmenőforgalomnak, mely Szotyor alatt, az illyefalvi keresztútnál kezdődik és Szép­mezőn húzódik, a Szarvadi-féle lakóparkon túl kel át az Olton egy leendő új hídon, érintve Gidófalva és Árkos határát. Célszerű ide tervezni, mert az ipari negyed számára is kedvező lesz a fekvése, a szállítást megkönnyíti anélkül, hogy a városi belforgalmat megterhelné. De javítja majd két másik új híd is a forgalmi rendet, egyik a beomlott volt gyaloghídnál, másik pedig lejjebb, a városvégen szeli majd át a folyót. Új terelőút kerül az Olt mentére a mai Gyöngyvirág utcával párhuzamosan is, mert az, bár arra használják, e célra nem alkalmas. Város­szerkezeti javulást várunk attól is, ha a mezőgazdasági tevékenységet kiszoríthatjuk a közigazgatási területről. Állattenyésztőknek infrastrukturális céllal mé­g­is fenntartottunk egy kis dűlőt az illyefalvi út déli részén, felszólítottuk őket, hogy kinti szállást építsenek kijáró állataiknak. No de a kisvárosból hirtelen ipari központtá nőtt város utcái nem bírják a meghatványozódott kocsiszám miatt sem a mai forgalmat, ezen a terelőutak hálózatával kívánunk segíteni, hogy a forgalom visszatérhessen a normalitás határai közé. A minap jóváhagyott városközponti terv például azzal számol, hogy a gépkocsiforgalom csak kis hányadban haladjon át itt – sebességkorlátozás fogja a gépkocsivezetőket arra sarkallni, hogy inkább a terelőutakat használják, ha gyorsabban akarnak célba érni. A belvárosi sétálóutcák, a leendő mélygarázs szintén szerkezetoptimalizáló hatású lesz. A város pedig élhetőbb, mint ma.