A sárgarépa (murok) kiemelkedő jelentősége a béta-karotin, amelyről tudjuk, hogy az A-vitamin provitaminja, hiánya a gyenge fényben tapasztalt látáscsökkenés, a "farkasvakság" okozója. A murok (Erdélyben ez a népszerűbb elnevezés) feltehetőleg nem a nálunk is gyomnövény vadmuroktól származik, hanem a színes ázsiai vadmurokból nemesítették a hollandok a XV. században. Nálunk a XVI. század végétől ismert.
Vegyi összetételében a béta-karotinon kívül cukor (5 g), rost (3 g), mintegy 7 mg C-vitamin, 1,2 mg niacin (B3-vitamin), 240 mg kálium, 35 mg foszfor, 18 mg kalcium van minden 100 grammban. Nyersen fogyasztva (a vastag sejtfalak miatt) csak mintegy negyede hasznosul. Megállapították, hogy a béta-karotin egyaránt hat a fehér vérsejtek gyarapodására és aktivizálására, másrészt a vér károskoleszterin-szintjének csökkentésére. Egészen friss kísérletek kimutatták a tüdőrák utókezelésében (kemoterápia után) játszott pozitív szerepét az immunrendszerünk erősítése révén (ugyanis fontos antioxidáns).
A petrezselyem nemesítése két irányban alakította a vad őst: a levél elsődleges használatára, valamint gyökér-hasznúnak. Magas C-vitamin értéke (133 mg/100 g) mellett 554 mg káliumot,138 mg kalciumot, 3 g fehérjét, 3,3 g rostot és 1,3 mg niacint (B3-vitamint) tartalmaz. A lehetőleg frissen fogyasztott levél gyógytea is: gyomorerősítő, vesetisztító, csontritkulásos és ízületi betegségben szenvedők jótevője.
A pasztinák (paszternák) őshonos Európában, tápértéke meghaladja a petrezselyemét, nagyobb cukortartalma kissé megédesíti az ételeket. Ugyanakkor a két másik gyökérzöldséget (ezek hiányában) jól helyettesítheti.
Energiaértékeik: a sárgarépáé 45 kcal/100 g, a gyökér petrezselyemé 29, a levélé 60, a pasztináké 67. A murokfőzelék egy adagja 260 kcal.