Napjainkban egyre több pedagógus feladja a hivatását. A múlt hét végén pedagógusoknak tartottak lelki napot Sepsiszentgyörgyön a Kis Apostolok Ifjúsági Egyesület és a Krisztus Király-plébánia szervezésében Nevelés: ma is lehetséges? címmel.
A kérdésre a válaszokat dr. prof. Sávai János atya, a szegedi egyetem pszichológia- és pedagógiaprofesszora kereste. Előadásának néhány gondolata, a teljesség igénye nélkül: gazdagok vagyunk a beszédben, de kevesek a tettekben; a tanításban nagy a szerepe a vizualitásnak, a gyermeket csak az formálja, amiről meg vagyunk győződve, őket nem lehet becsapni; tekintélye annak van, aki tud gazdagítani, újítani, akinek van mondanivalója! Neurózisaink alapja, hogy nem rendezzük dolgainkat Istennel. A nevelés elsődleges feladata: a gyermeket megtanítani önállóan gondolkodni, félelem nélkül elfogadni önmagunkat. Az előadó által feltett kérdésekre kiscsoportokban keresték a választ. Sávai atya – aki többször tartott már előadást a Krisztus Király-plébánián – hangsúlyozta, hogy a keresztény nevelői munka lényege: visszavezetni az embert az emberséghez.
Óvónők, tanítók, tanárok beszélték meg közös gondjaikat, és elhangzott, hogy az egyre több időt, energiát követelő papírmunka mellett csak a lélekkel végzett munka hoz eredményt a gyermekek nevelésében.
