A 2011. október 1-jén életbe lépett Polgári Törvénykönyv 307–311-es szakaszai a házastársak személyes jogaival és kötelezettségeivel, a 321–324-es szakaszok pedig a család lakhelyével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak. Alább ezek legfontosabb előírásait ismertetjük.
Személyes jogok és kötelezettségek
A törvénykönyv előírja, hogy a házastársak közösen döntenek mindenről, ami a házassággal kapcsolatos. Kölcsönös tisztelettel, hűséggel és erkölcsi támogatással tartoznak egymásnak. Kötelesek együtt lakni, de alapos indokkal úgy is dönthetnek, hogy külön lakjanak. Nincs joguk cenzúrázni házastársuk levelezését, társadalmi kapcsolatait vagy szakmaválasztását. Kötelesek a házasság megkötésekor választott nevet viselni. Ha a házasságkötéskor úgy egyeztek, hogy a házasság idején közös nevet viselnek, és utólag valamelyikük úgy dönt, hogy nevét közigazgatási úton megváltoztatja, ezt csak a másik házastárs beleegyezésével kérheti.
A család lakhelye
A családi lakhely a házastársak közös lakhelye, ennek hiányában annak a házastársnak a lakhelye, ahol a gyermekek élnek. A törvény feltételei között bármelyik házastárs kérheti egy ingatlan családi lakhelyként való bejegyzését a telekkönyvbe.
Egyik házastárs sem rendelkezhet a másik írásos beleegyezése nélkül a családi lakhelyet érintő jogok felett, és nem köthet olyan jogügyletet, amely érintené annak használatát, még akkor sem, ha kizárólagos tulajdonos.
Úgyszintén, egy házastárs nem viheti el a családi lakhelyet bebútorozó vagy díszítő javakat, és nem rendelkezhet ezek felett a másik házastárs írásos beleegyezése nélkül.
Ha a beleegyezést jogos indokra való hivatkozás nélkül elutasítják, a másik házastárs megkereséssel fordulhat a gyámügyi bírósághoz, hogy engedélyezze a jogügylet megkötését.
A családi lakhely telekkönyvbe való bejegyzése hiányában a házastárs, aki nem adta beleegyezését, nem kérheti az ügylet érvénytelenítését, csupán kártérítésre tarthat igényt a másik házastárssal szemben, azon eset kivételével, amikor a megszerző harmadik személy más úton tudomást szerzett a lakás családi lakhely minőségéről.
Abban az esetben, ha a lakást bérleti szerződés alapján birtokolják, mindegyik házastársnak lakáshasználati joga van, akkor is, ha csak egyikük a szerződés jogosultja, vagy a szerződést a házasság előtt kötötték meg. Ha az egyik házastárs meghal, a túlélő házastárs megtartja a lakáshasználati jogát, ha arról a halálesetet követő harminc napon belül nem mond le.
A házasság felbontásakor, ha nem lehetséges a lakás mindkét házastárs általi használata, és nem tudnak megegyezni, a bérleti szerződés odaítélendő valamelyik házastársnak a következő tényezők sorrendben való figyelembevételével: a kiskorú gyermekek legfőbb érdeke, a volt házastársak hibája a házasság felbontásában és saját lakáshasználati lehetőségeik.
A házastárs, akinek odaítélték a bérleti szerződést, köteles a másiknak költségtérítést fizetni egy másik lakásba való beköltözés költségeinek fedezésére, azon eset kivételével, amikor a válást ez utóbbi kizárólagos hibájából mondták ki. Ha közös dolgaik vannak, a vagyonmegosztásnál a költségtérítés levonható a bérleti szerződést megkapó házastársat megillető hányadból.
A szerző jogtanácsos