"A költségvetés tervezésekor több változatot elemzünk a pénzügyminisztériummal, de a megvalósításhoz pénzügyi források kellenek" – magyarázta. Hangsúlyozta: nem számoltak semmilyen adó- vagy társadalombiztosítási járulékemeléssel, márpedig ahhoz, hogy 2012-ben legyenek források, tudni kell a gazdasági növekedés mértékét, éppen ezért dolgoztak ki több forgatókönyvet. Az SZDP és az NLP vezetői már bejelentették, hogy csak akkor szavazzák meg a 2012-es költségvetési törvényt, ha tiszteletben tartják a nyugdíjemelésről szóló törvényes előírásokat.

Se béremelés, se adócsökkentés
Jövőre sem növelik a közalkalmazottak fizetését, az adók és illetékek sem lesznek kevesebbek – jelentette be Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter a szenátus pénzügyi bizottsága előtt, ahol a jövő évi költségvetésről tárgyaltak. A kormány a jelenlegi gazdasági körülmények között nem csökkentheti az adókat, a bérek és egyéb kiadások növelésénél is óvatosnak kell lennie, hisz pár hónap után kiderülne, hogy ez nem fenntartható – mondotta. A jövő évi költségvetés-kiegészítés alkalmával sem növelhető a közalkalmazottak fizetése, mivel a pénzügyi felelősségvállalás törvénye tiltja, hogy választások előtt fél évvel növeljék a béreket és a nyugdíjakat.

Veszített Aranyosgyéres
Aranyosgyéres önkormányzata eltávolította a település bejáratainál álló háromnyelvű táblákat, melyeken románul, magyarul és németül volt olvasható a város neve. A tábla eltávolítását egy helyi lakos kezdeményezte, aki pert indított az önkormányzat ellen, és meg is nyerte azt. Czika Tihamér, a helységnévtábla kihelyezésének ügyében szerepet vállaló jogász a Transindexnek elmondta: az aranyosgyéresi polgármestert minden tisztelet megilleti, amiért a végsőkig halasztotta a végleges és megfellebbezhetetlen ítélet végrehajtását. Új háromnyelvű tábla elhelyezésére a közeljövőben aligha kerül sor, Czika szerint "valódi megoldást az jelentene, ha végre tisztán szabályoznák azon települések helyzetét, ahol a kisebbségek száma nem éri el a húszszázalékos küszöböt, és a helyi tanácsok hatáskörébe kellene utalni a nyelvi jogok önkéntes megadásának a jogát". "Csoma Botond kolozsvári tanácstag, jómagam és a nyelvijogok.ro aktivistái készítettünk egy javaslatcsomagot, amelyet eljuttattunk az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának. Erre azt a visszajelzést kaptuk, hogy a jelenlegi ingatag koalíciós helyzet miatt a javaslatok legnagyobb részét lehetetlen lenne átvinni a parlamenti bizottságokon, így a parlamenti választásokig nem várható fejlemény az ügyben" – mondotta. Az aranyosgyéresi önkormányzat 2008 decemberében döntött az eredetileg kétnyelvűnek tervezett helységnévtábla kihelyezéséről, habár a városban csak nyolc százalék a magyar nemzetiségű lakosság számaránya.

Széthúzást exportálunk
Az erdélyi magyar pártok már úgy széthúznak, hogy ezt a széthúzást ők exportálják Magyarországra, és nem fordítva – jelentette ki a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke, Potápi Árpád János tegnap a bizottság nagyszalontai kihelyezett ülésén, miután a három erdélyi magyar párt képviselői tájékoztatták a jelenlegi állapotokról. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke előzőleg kijelentette: aki a Partiumban megosztja a magyarságot, az a románokat támogatja. Zatykó Gyula, az EMNT partiumi szervezetének megbízott elnöke szerint ők csak a nemzetben gondolkodókkal tudnak együttműködni, "besúgókkal, nemzetárulókkal (...) nem". Kozma Csaba, az MPP Bihar megyei elnöke felszólította az erdélyi magyar pártokat, hogy tegyék félre "vélt és valós sérelmeiket", nyújtsanak békejobbot egymásnak, és küzdjenek a magyarság jogaiért, megmaradásáért. Az egyházak jelen levő képviselői "az emberi gyarlóság határain való túllépésre" szólítottak fel, megállapítva: "egy út van: vagy közösen megmaradunk, vagy egyenként pusztulunk el". Révész Máriusz (Fidesz) elhibázott hozzáállásnak nevezte a kihelyezett ülésen elhangzottakat, Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke viszont a bizalom jeleként értékelte az erdélyi magyar pártok közötti nyílt beszédet.