Súlyos diverziónak minősítette, és ügyészségi feljelentést tett Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke a szerdán megjelent, hamisított szórólapok miatt.
Mint tegnap beszámoltunk róla, az MPP-nek a népszámláláson magyarságunk vállalására buzdító szórólapját ismeretlenek átírták, a képeslap első oldalán a Jelentem: magyar vagyok üzenet helyett a Jelentem: székely vagyok jelent meg, hátoldalára pedig az eredetitől teljesen eltérő szöveget nyomtattak. A félrevezetésnek nem szabad bedőlni – hívta fel a figyelmet Kulcsár-Terza József és Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke tegnapi közös sajtótájékoztatójukon.
A hamisított képeslap épp olyan, akár az eredeti, ugyanolyan jó minőségű, hátoldalán az MPP logója éppúgy szerepel, akár a valódin, tehát könnyen elhiheti, aki postaládájában ilyent talált, hogy az MPP meggondolta magát, s miután megkezdték a kampányt, hogy a ma kezdődő népszámláláson magyarnak valljuk magunkat, most mégis "székelykedni" akarnak. Az MPP továbbra is arra szólít fel minden magyar nemzetiségűt, a népszámlálási kérdőíven ne a székely, hanem a magyar etnikumot jelöltessék be.
A hamisított képeslap fő célja a magyarság megosztása, véli Kulcsár-Terza József, másodlagos célja pedig ellehetetleníteni, ütni egyet az MPP-n, és azért épp Sepsiszentgyörgyön dobták be a diverziót, mert a polgáriak itt a legmozgalmasabbak, a nemzeti ügyeket olyan irányba próbálva terelni, hogy az a magyarságnak jó legyen. A hátoldali szöveg megfogalmazásából Kulcsár arra gyanakszik, nem magyar írta. Az MPP nevének és logójának felhasználásáért ismeretlen tettesek ellen bűnügyi feljelentést tett tegnap.
Nem első alkalom, hogy a magyarság számára fontos döntések, események előtt diverziót keltenek valakik, jelen esetben azok kezdeményezhették a szórólap meghamisítását, akiknek az az érdekük, hogy Sepsiszentgyörgyön a magyarság számaránya csökkenjen – fogalmazta meg Antal Árpád. A 2002-es népszámláláskor a város lakosságának 75 százaléka vallotta magyar nemzetiségűnek magát, az akkori kérdőíven fel nem tüntetett nemzetiségekhez tartozónak csupán 14-en, ezek között lehettek, akik a székelyt íratták be, de számuk elenyésző. Máskor is voltak, most is vannak érdekek, hogy jelentősen csökkenjen Románia legnagyobb magyar többségű városában a magyarok aránya, a székely etnikum szerepeltetésével a kérdőíveken először az 1930-as népszámláláskor próbálkozott a román hatalom, akkor meghiúsult, majd 1971-ben jelent meg, és az RMDSZ-nek most sem sikerült megakadályoznia szerepeltetését, a román hatalom ehhez túlzottan ragaszkodik.
Az RMDSZ városi szervezetének elnöke egyúttal más visszaélési lehetőségekre is felhívta a figyelmet, így például a regionális identitás – a mócok, mokánok esetét említette – automatikusan románnak számít. A római katolikus vallásúaknak fontos, hogy ne csupán katolikust írassanak be, hiszen akkor könnyen a görög katolikusokhoz sorolhatják őket. A külföldön tartózkodó mintegy 4,3 millió román állampolgár regisztrálásában is akad egy furcsaság, a népesség e szeletében alulreprezentált a magyarság. Tudni kell, a külföldön tartózkodó családtagok nemzetiségét, vallását beírathatjuk, ha ezt a számlálóbiztos nem akarja megtenni, jelenteni kell bármelyik magyar szervezetnél, de akár a sepsiszentgyörgyi városházán is – mondta a polgármester. Végül a vegyes házasságban élőkhöz fordult azzal a felhívással, vallják magukat magyarnak, hiszen a nyelv, a kultúra érték és lehetőség.
Rendellenességek az első napon
A Kovászna megyei prefektúrára a népszámlálás első napján semmilyen panasz nem érkezett, a polgármesterek sem jeleztek gondokat – közölte lapunk érdeklődésére György Ervin kormánymegbízott. Az RMDSZ közleménye szerint Tischler Ferenc, a szövetség háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke panaszt tett le a Sepsiszentgyörgy városi és Kovászna megyei népszámlálási bizottsághoz, amelyben jelezte, hogy egy népszámlálási biztos egy magyar családnál a lekérdezés ideje alatt a lakásból hiányzó személyeket csak a G (háztartás – gospodărie) űrlapra vezette fel, és a P (személyek – persoane) űrlapot – amelyen szerepel a nemzetiség, anyanyelv, felekezeti hovatartozás – nem töltötte ki. A válaszadó az esetet jelentette, ezt követően az illetékesek a népszámlálási biztost visszaküldték a családhoz, ahol kitöltötte a P űrlapot, beírva a nemzetiséget, anyanyelvet és felekezeti hovatartozást is. A Háromszék szerkesztőségében egy másik gondot jeleztek: az űrlap kitöltése után nem írták azt alá a kérdezettek. Ilyen esetben a mulasztást észlelő lakos a polgármesteri hivatalnál jelezheti a problémát, és a biztost visszaküldik.(farcádi)
