Politikai kritériumok alapján osztják a pénzt az önkormányzatoknak – fogalmazták meg több ízben is az éppen ellenzékben levő polgármesterek, de ez derül ki a Közpolitikai Intézet kimutatásaiból is –, a kormánypártok valamelyikéhez tartozó város- és községgazdák előnyt élveznek a többiekkel szemben.
A jelek szerint Bukarest számára az sem számít, hogy mely település került nehéz helyzetbe, csődközeli állapotba – ez tűnik ki például a legutóbbi, hét eleji kiutalásokból is. Miközben országos szinten az önkormányzatok harmada fizetésképtelenné vált, nem tudják törleszteni hiteleiket, de még az alkalmazottak kifizetése is gondot okoz számukra, a pénzosztás változatlanul politikai szempontokra enged következtetni. Az ügyben háromszéki önkormányzati vezetőket szólaltattunk meg, válaszaikból kiderül: a központi támogatás feltétele – bár sokszor ez sem elegendő –, ha valamely kormánypárt színeiben politizál az elöljáró, hosszú távon pedig csak a pénzügyi autonómia jelenthet megoldást.
Egynek jár, másnak jut
A hétfői, 730-as számú Hivatalos Közlönyben jelent meg a kormány 1001-es határozata, mellyel a költségvetési tartalékalapból 66,4 millió lejt juttattak ezernél is több, nehéz helyzetben lévő önkormányzatnak költségvetésük kiegyensúlyozására. A megajándékozott polgármesteri hivatalok – belátásuk szerint – tartozásaik törlesztésére, folyó kiadások fedezésére, fejlesztésekre fordíthatják a pénzt. Kovászna megye 45 közigazgatási egysége közül 19-en kaptak a kiutalt pénzből – mindegyikük élén RMDSZ-es polgármester áll. A teljes összeg 1,15 millió lej. Átlagosan 20–30 ezer lej jutott egy-egy önkormányzatnak. A legtöbbet Sepsiszentgyörgy kapta, 300 000 lejt. A ranglistán Bardoc következik 200 000 lejjel, Zágon 138 000 lej, Vargyas pedig 60 000 lej támogatásban részesült. A legkevesebbet – 12 500 lejt – Dálnok, Esztelnek és Almás kapta. Országos szinten körülbelül száz, RMDSZ-es vezetésű tanács mintegy 5,5 millió lejben részesült.
Két héttel korábban Emil Boc kormányfő arra kérte Traian Igaş közigazgatási és belügyminisztert, készítsen elő kormányhatározatot, amely révén a gondokkal, adósságokkal küszködő polgármesteri hivatalokat támogathatja a kormány. A központi sajtó szerint a miniszter utóbb azt nyilatkozta, számos polgármesteri hivatal adósságokat halmozott fel, és fizetésképtelenné vált, legtöbb ilyen település élén demokrata-liberális polgármesterek állnak. A tárcavezető azonban nem kerülte meg a politikai utalást, megjegyezte: 2007-ben és 2008-ban – amikor a Demokrata Liberális Párt ellenzékben volt – az összes pénzt a liberális és szociáldemokrata irányítású településeknek utalták. A Közpolitikai Intézet civil szervezet szerint ilyen jellegű határozatokat a kormány 2010-ben és 2009-ben is elfogadott, akkor az általános forgalmi adóból a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt összegeket a tartalékalapból származó pénzzel kiegészítve többnyire demokrata-liberális vezetésű helyi tanácsoknak utalták ki folyó kiadásaik fedezésére.
A honatyák döntöttek?
Sántha Gyula kökösi polgármester, a Romániai Községek Szövetségének vezetőtanácsi tagja úgy tudja, Kovászna megyében a legrosszabb helyzetben talán Kőröspatak volt, de Kökös is több éve anyagi gondokkal küzd. Egyik település sem szerepel azonban a támogatottak mostani listáján, holott Kökös polgármesterét az RMDSZ színeiben választották meg, Kőröspatak polgármestere pedig demokrata-liberális. Igaz, utóbbi település gondjai egy nyáron történt pénzosztás nyomán megoldódtak.
Tamás Sándort, Kovászna Megye Tanácsának elnökét, a háromszéki RMDSZ vezetőjét kérdeztük: milyen logika szerint történt a pénzek leosztása? Nagyon egyszerű – válaszolta a megyevezető –, minden szenátor és parlamenti képviselő rendelkezik egy 300 000 lejes alappal, melyet választókörzete településeinek ítélhet meg, most ezt kapták meg a községek.
Pénzügyi autonómia kellene
Sántha Gyula nem a tűzoltásszerűen folyósított gyorssegélyekben látja a megoldást. Pénzügyi autonómiára lenne szükségük a községeknek, így lehetővé válna a hosszabb távú pénzügyi tervezés, és a polgármesteri hivatalok elkerülhetnék az anyagi problémákat. Kökös amúgy két-három éve küzd anyagi gondokkal. Többször jelezték gondjaikat a megyevezetésnél, a prefektúrán, panaszukat a kormányhoz is közvetítették. Mindezek ellenére a község csődközeli állapotba jutott. Az mentette meg, hogy 120 000 lejes segélyt kapott, mellyel az útépítésre felvett kölcsönét törleszthette. De még mindig 900 000 lej a községháza tartozása – ecsetelte a polgármester.
Idén európai uniós finanszírozással ISO-minősítést kapott a kökösi községháza, az alkalmazottak a közigazgatási munka javítását célzó tanfolyamokon vettek részt. A bökkenő az, hogy az unió utólagosan folyósítja a finanszírozást, ezt megelőzően a polgármesteri hivatalnak ki kellett fizetnie a költségeket, százezer lejt kellett lepengetniük. Nagyon várják tehát, hogy mielőbb érkezzék az uniós pénz, hogy ne legyen gond az alkalmazottak bérének kifizetésével, a közköltségek törlesztésével.
Korábban az infrastruktúra-fejlesztést célzó terveikre kellett jelentős összegeket kifizetniük – ez a különféle programokban való részvétel önrészét jelentette. Ide tartozik például a bácsteleki út, a kökösi mellékutcák javítása, a vízvezetés, csatornázás. Ezek közül a csatornázást és a vízvezetést kezdték el, de pénzhiány miatt le is állt a kivitelezés, a többi beruházást legfeljebb jövőben kezdhetik el – magyarázta a polgármester. A jó hír: folyik a sporttelep építése, az öltözők tető alá kerültek. A község helyzetét így összegzi a polgármester: a szegénység nem szégyen, csak kényelmetlen. Ugyanakkor nem érti, miért maradtak le a mostani segélyről, de reméli, ha a megyei tanács is oszt vissza pénzt, akkor abból Kökös is részesülhet. Annyit még hozzáfűzött: a községháza azért halmozott fel adósságot, mert fejleszteni próbáltak.
Kilincselés Bukarestben
Sepsikőröspatak az első félévben állt a csőd szélén, aztán nyáron fordulat történt – kormánytámogatás révén. A demokrata-liberális polgármester, Silviu Ioachim a kormánynál kilincselt, és a község félmillió lejes támogatást kapott. Ezzel helyreállt a pénzügyi egyensúly, ezért aztán nem is nagyon bánkódnak amiatt, hogy kimaradtak a mostani pénzosztásból. Az önkormányzat kinnlévőségeinek behajtásában bízva, no meg némi költségvetés-kiegészítés reményében újabb terveken dolgoznak.
Az év eleje elég nehéz volt, mert az utóbbi három esztendőből jelentős adósságok halmozódtak fel – mondja a polgármester. Terveztek, pályázatokat írtak, hogy készen álljanak, ha valahol valamit meghirdetnek. Bizonyos elvégzett, átvett munkálatokat nem tudtak kifizetni, egyes cégek pert indítottak, szinte csődhelyzetbe került a községháza, ezért az elöljáró a demokrata-liberális többségű kormányhoz fordult. A kabinet ötszázezer lejt utalt át a nyáron. A pénz helyrebillentette a község pénzügyi helyzetét, adósságaikat törlesztették. Még a kálnoki Bedő Albert-emlékház alapozási munkálatait nem fizették ki, várják, hogy a bírósági eljárás befejeződjék, szülessen végleges ítélet, s átutalják a pénzt, ami a forgóalapban rendelkezésükre áll.
Kilábaltak a pénzügyi gondokból, most megkönnyebbülten lélegezhetnek fel – összegez Ioachim. Pályázataik fele a kivitelezés szakaszában, mint a kőröspataki ivóvízhálózat kiépítése, a Kálnoky Ludmilla Általános Iskola bővítése, a park kialakítása. Befejezték a községhez tartozó Kálnok ivóvízrendszerének kiépítését, valamint a kőröspataki ravatalozóházat. Nagy projektjük a két település csatornahálózatának és a derítőállomás kiépítése. Az Országos Beruházási Társaságnál a két falu kultúrházának, valamint a kőröspataki régi iskola felújítására nyertek pályázatot. Idén tető alá szeretnék hozni a Bedő Albert-emlékházat. Fából építik, zsindellyel fedik, hogy a környezetbe illeszkedjék. Idén még megterveztetik a kálnoki ravatalozót, s jövőben építik meg. Most nyújtottak be egy újabb pályázatot az árvíz sújtotta települések infrastruktúra-helyreállítása programban Kálnokon új bejárati híd építésére, hét áteresz kicserélésére és egy kilométer útszakasz korszerűsítésére. A községháza közel másfél évszázados épületének felújítására a terv elkészült, jövőben el szeretnék kezdeni a munkát.
Gondjaik azért akadnak: egyes cégek tartoznak, nem fizették be az adókat és illetékeket, összegyűltek a büntetőkamatok, s eléggé felduzzadt az adósság összege. Az önkormányzat beperelte őket, s kezdtek befolyni a pénzek. Reménykednek még abban, hogy cseppen valami költségvetés-kiegészítés is, s terveiket véghez tudják vinni.
Barótnak egy fityinget se
Barótnak sem most, sem eddig nem adtak pénzt a kormány tartalékalapjából: nyolc év alatt, 2000-től 2008-ig összesen 443 300 lejt utaltak ki, az utóbbi három évben pedig semmit, egy fityinget sem – közölte megkeresésünkre Nagy István polgármester. Ugyanolyan bányászváros vagyunk, mint például Balánbánya, de a lakosság 38 százaléka falun él, és adójukat a helyi tanács csökkentette, de azt sem fizetik idejében, ősz elején alig 42 százaléka folyt be a pénztárba. Na de így kell élnünk, ebből kell gazdálkodnunk – magyarázta.
Ennek ellenére szerveztek városnapokat 25 000 lejből – szereztek hozzá támogatókat, és a piaci bevételek is besegítettek –, adósságuk pedig nincs. Csak az iskolaépülettel maradtunk el – fejtette ki Nagy István –, mert a kormány előbb belekényszerített az építkezésbe, azután kihátrált a százszázalékosan állami beruházás mögül. Szerinte azonban ez a tartozás sem olyan vészes, mert az építőcég is adósa a városnak. Az alárendelt intézmények mindig megkapták azt a pénzt, amit belefoglaltak a költségvetésbe, most az a gond, hogy október elején ki kell fizetni az új víztisztító állomáshoz a 15 százalékos részletet, és a hőszigetelési programban is esedékes a város önrésze, ez összesen 500 000 lej, amit egyelőre nem lát a városvezető. "Itt a két bányavállalat és a bibarcfalvi borvíztöltőde, ezek ma sem adóznak a városnak, 200 000 lejes adósságot halmoztak fel, ha ennek fejében legalább az épületeket átadnák, tudnánk valamit kezdeni – de hát ehhez kormányhatározat kell, ahhoz támogatás kell, és az nekem nincs" – mondta.
Szerinte a tartalékalapból Barót azért nem kap semmit, mert az előterjesztési jog a megyei tanácsé, ha ott nem kerül fel a listára, a kormánypalotában nem tudják, hogy itt mire van szükség. "Aztán hallom, hogy Baróton nincsenek tervek. Hát én megnézem, hogy melyik falu tud önerőből kultúrházat építeni, ha nincs mögötte a párt, amely segít kifizetni az adósságait. Nekem alpolgármesterem sincs, mert nem ad a testület, Bukarestben sem áll mögöttem senki. Tizenegy éve szabadságon sem voltam, de nem bánom, engem rúghatnak, de a barótiak eleget szenvedtek már, pedig ez az egyik legmagyarabb város. Itt a rosszindulat látszik, nekem már hiába magyaráz a tanácselnök, akár egyenes, akár pödört bajusszal. Én nem tudok a Tamás Sándor hazugságaival versenyezni, de azt hiszem, Erdővidéket ki lehet venni a Háromszék mindenekfelett jelszóból, meg lehet nézni az útjainkat, a vállalkozók messze elkerülnek" – fejtette ki a polgármester. Szerinte meg is látszik ennek az eredménye: a tanácsban volt tizenkét RMDSZ-es, most vannak hatan, jövőben lesznek hárman. "A baj csak az, hogy holnap-holnapután alig leszünk magyarok, s aztán sírhatunk egymás vállán, hogy jobb lett volna összefogni, mikor még volt, akiért. Akkor ki lesz a hibás?" – fogalmazott.
Összeállításunk szerzői:
Bokor Gábor, Demeter J. Ildikó, Szekeres Attila
