Az euróövezet tizenhét országa azt tervezi, hogy a jövő év végéig beemelik saját nemzeti jogrendszerükbe a háromszázalékos GDP-arányos költségvetési hiányra és a hatvanszázalékos állami eladósodásra vonatkozó uniós korlátozásokat. Ezt a holnap Brüsszelben tartandó euróövezeti csúcstalálkozón kívánják elhatározni, miként az a tanácskozás kiszivárgott záródokumentum-tervezetéből kiderül. A szövegtervezet szerint a közös pénzzel fizető országok állam-, illetve kormányfőinek kötelezettségvállalása arra vonatkozna, hogy a korlátokat 2012 végéig, "lehetőség szerint alkotmányos szinten" tennék a nemzeti jogrendszerük részévé.
Az eurózóna csúcstalálkozója holnap délutántól estig tart, ma pedig a huszonhét EU-ország vezetői vesznek részt csúcsértekezleten Brüsszelben.
Bevonnák a magánszektort
Az unióban már 1999 óta érvényben vannak azok a szabályok, amelyek szerint a tagországoknak törekedniük kell a kiegyensúlyozott költségvetésre, a hiány visszaszorítására, és elvben szankcióval is sújthatók azok a tagállamok, amelyek nem ennek szellemében alakítják pénzügyeiket. Az előírások érvényesítési mechanizmusa azonban mindeddig hiányzott, és szankciókat nem alkalmaztak.
A holnapi euróövezeti csúcson elfogadandó záróokmány a tervezet szerint kimondaná azt is: egyszeri, más esetekben nem alkalmazandó eljárásmód lenne az, hogy az eladósodott Görögország második pénzügyi mentőcsomagjának összeállításakor bevonják a folyamatba a magánszektorbeli befektetőket is. Ezzel a tizenhét euróövezeti ország véget akarna vetni azoknak a spekulációknak, miszerint a másik két, szintén rendkívüli pénzügyi támogatásban részesülő euróövezeti ország – Írország és Portugália – ugyancsak reménykedhetne abban, hogy a magánbefektetőket is bevonják az adósságrendezésbe.
A huszonhét EU-ország csúcstalálkozójának egyik legkézzelfoghatóbb eredménye az előzetes várakozások szerint az lesz, hogy megállapodnak az euróválság nyomán nehéz helyzetbe került bankok feltőkésítésében. Uniós források szerint a tagállamok egyetérteni látszanak abban, hogy ehhez – vagyis a piaci bizalom helyreállításához – mintegy 90–100 milliárd euróra lesz szükség.
Választ fogalmaznak
Angela Merkel német kancellár szerint azonban a holnapi csúcsértekezletet néhány napon belül újabb követheti majd, azaz egyfajta kétlépcsős csúcsra kerül sor. Nicolas Sarkozy francia elnök hivatala közleményben erősítette meg, hogy kétfordulós csúcs lesz. A francia közlemény azt írta, hogy a második csúcstalálkozót még szerda előtt megtartják. Ha a vasárnapi csúcson sikerül megállapodni az euróövezeti támogatási alap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) alkalmazásáról, illetve a hatékonyabb működéséről, a várhatóan szerdai csúcsértekezlet fő témája már az EFSF esetleges további bővítése lesz.
A francia elnöki közlemény hivatkozott az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vizsgálatára, amely a Wall Street Journal szerint megállapította, hogy a görög adósság nem fenntartható. Ez arra utal, hogy Görögország segítség nélkül csődbe megy. Sarkozy közleménye szerint Németország, Franciaor­szág és Görögország tárgyalásokat kezd a magánszektorral, hogy fenntarthatóvá tegyék a görög adósságot, az azonban nem derült ki, hogy ezalatt mit értenek.
A tervek szerint Nicolas Sarkozy és Angela Merkel ma este Brüsszelben készíti elő az eurózóna válságára adandó "globális és ambiciózus választ", amelynek részleteit a második csúcstalálkozón fogadják el. A Párizsban kiadott közös közlemény szerint Franciaország és Németország azt is kérte, hogy a magánszektorral azonnal kezdődjenek meg a tárgyalások annak érdekében, hogy megállapodás születhessen a görög államadósság fenntarthatóságáról.
A válasz a kibővített pénzügyi mentőalap, az EFSF beavatkozási lehetőségeinek megalkotását, az európai bankok feltőkésítési tervét, az eurózóna gazdasági irányításának elindítását és a gazdasági integráció megerősítését foglalja majd magában. Ko­rábban az euróövezeti mentőalappal kapcsolatos, elsősorban német–francia nézeteltérések miatt felmerült a csúcsértekezlet elhalasztásának lehetősége is. Ezt követte az újabb, a két egymás utáni csúcstalálkozóról szóló variáció, amit a források szerint a kancellár a Bundestagban megerősített.
Gyámságveszély
E hét folyamán több híresztelés is napvilágot látott az euróövezeti mentőalap állítólagos kibővítéséről. A Guardian brit lap például azzal az értesüléssel állt elő, miszerint Németország és Francia­ország megállapodott volna a 440 milliárd eurós alap 2000 milliárdra történő kibővítéséről. Ezt követően a Financial Times Deutsch­land német üzleti napilap közölte azt az információt, hogy Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter az euróövezeti támogatás nem 2000, hanem 1000 milliárd euróra történő felemelését szorgalmazza. Nem sokkal később ezt viszont Schäuble minisztériumának szóvivője cáfolta, azt állítva, hogy a már amúgy is kibővített mentőalapot nem emelik a 440 milliárd fölé. A szóvivő szerint nem emelkedik a 211 milliárd eurós német részvétel sem.
Párizs azt szeretné, ha az euróövezeti mentőalap, az EFSF a megemelt forrásokkal valóságos bankká válna, és azt közvetlenül az EKB finanszírozná. A pénzintézet és Németország nem ért egyet ezzel a javaslattal, amelyhez módosítani kellene az európai szerződéseket. A görög államadósságot illetően a Le Monde szerint Berlinnek az az álláspontja, hogy a romló pénzügyi feltételek miatt a görög kötvények tulajdonosai akár ötvenszázalékos veszteséget is kénytelenek lesznek lenyelni, míg Párizs és az EKB kevesebb mint ötven százalékban akarja megállapítani a küszöböt, megközelítőleg 45 százalékon, mert attól tartanak, hogy a piacok fizetésképtelennek nyilváníthatják Görögországot, s az a Lehman Brothers csődjéhez hasonló folyamatot indítana be.
A párizsi lap szerint jelenleg senki nem gondolja, hogy bármilyen megállapodás véget vethet a válságnak. De ha kudarccal végződik a csúcs, az a 2008-ashoz hasonló válsághelyzetet teremthet, s a legnagyobb gazdasággal rendelkező tizenkilenc országot és az EU-t tömörítő G20-csoport november 3–4-én tartandó cannes-i ülésén az Európai Uniónak a kínaiak és az amerikaiak gyámsága alatt kell majd az eurózóna rendbetételét megoldaniuk.