A kormány meg-megszólaló tagjai – mintha ecetet ittak volna – motyorászták, hogy 2012-ben is kénytelenek eltekinteni a nyugdíjtörvény előírásaitól s a közalkalmazottak megcsonkított béreinek rendezésétől is, de mintha sejtették volna, hogy szavuk fabatkát sem ér, többnyire inkább sokatmondóan hallgattak. Csak Sebastian Lăzăroiu menesztett munkaügyi miniszter, az államfő famulusa ejtette el már múlt héten, legjobb lenne, ha egyáltalán nem is lenne deficit.
S az államfő kiadta a parancsot: követeli, hogy a költség­vetés hiánya három százaléknál jóval alacsonyabb legyen. Természetesen, Băsescu igyekezett megnyugtatni hallgatóságát, hogy a hozzávetőleg négymilliárd lejes költségcsökkentés sem a nyugdíjak, sem a bérek újabb megnyirbálását nem jelenti, de ígért ő már ilyet, s a végét valamennyien ismerjük.
Nos, szóval államunk bölcs és nagy fia Brüsszelben járt, ott kicsit kisóhajtozta magából fájdalmait, kifakadt a bankok, a tétova tanács ellen, s hazatérve tudomásunkra hozta: Európa gazdaságilag hanyatlik, egyre drágább a kölcsönpénz, tehát kis országunk, mely nem tartozik ugyan az erősen eladósodottak sorába, mert ő és Boc okosan igazgatták ügyeit, mégis szorít ismét egyet a nadrágszíjon. És ígérte, hogy 2012-ben szinten tartják a beruházásokat, hisz munkahelyekre van szüksége a népnek, tehát bányákat nyitnak, autópályákat építenek. Nem kell kölcsön, pénz akad idehaza is – mindannyiunk ámulatára –, elővigyázatosságra, óvatosságra csak a környező országok, illetve a görög válság s az unió gazdasági bajai miatt kényszerülnek.
Kicsit homályosnak tetszett az államfő nyilatkozata, s bár ígérte, hogy mindent a legnagyobb nyíltság és nyitottság jegyében intéznek majd, aligha szivárog ki valami is a hatalom boszorkánykonyhájából. A következményeket ki-ki saját bőrén majd megtapasztalja.