Timiş a leggazdagabb romániai
A kÅ‘olaj- és ásványianyag-kitermeléshez, illetve a gyógyszeriparhoz köthetÅ‘ befektetései révén 1,6–1,65 milliárd eurós vagyonával Frank TimiÅŸ vezeti a Capital gazdasági lap 300-as toplistáját. A második helyen Ioan Niculae, a harmadikon pedig az Adamescu család szerepel, a negyedik helyre csúszott le a Å¢iriac család, az ötödik lett Patriciu.
A leggazdagabb romániai magyar idén is Teszári Zoltán 700–800 millió euróra becsült vagyonával. A háromszáz leggazdagabb romániai lakos vagyona 29,5 milliárd eurót tesz ki, ez a GDP 25 százalékával egyenértékű. 2002-ben ez az arány csak 17 százalék volt. A háromszázból tizennégy személynek külföldön van az állandó lakhelye, 121 pedig Bukarestben él. A toplistában szereplÅ‘ személyek átlagvagyona 98,3 millió euró. A Capital 2002-es elsÅ‘ összeállÃtásakor a leggazdagabb romániai Iosif Constantin Drăgan, a Butan Gas tulajdonosa volt, 700–900 millió dolláros vagyonnal. Frank TimiÅŸnek akkor 200–250 millió dollárja volt.
Túl korrupt a vállalkozói környezet
A romániai vállalkozói környezet túl korrupt, Romániának a nulla toleranciával kellene megpróbálnia kiküszöbölni a jelenséget, meg kellene változtatnia a befektetÅ‘k negatÃv benyomását, és nem szabadna azzal kibújnia, hogy korruptak vannak más államokban is – mondta Steven van Groningen, a Külföldi BefektetÅ‘k Tanácsának (CIS) elnöke. A CIS által kiadott Fehér könyv bemutatóján Groningen elmondta, hogy egy ország esetében a korrupciós szint nagyságánál is fontosabb a külföldi befektetÅ‘k negatÃv benyomása. "Romániáról az a benyomás, hogy korrupt, és ez kihat a befektetÅ‘kre, éppen ezért nagyon fontos jól látható lépésekkel megmutatni, hogy folyik a harc a korrupció ellen. Ebben a teremben senkit nem kell meggyÅ‘znöm arról, hogy korrupció van Romániában, csak ki kell lépni az utcára, és meggyÅ‘zÅ‘dhet róla bárki" – fogalmazott Groningen.
Gázolaj-áremelést okozó kereslet
A gázolaj árának emelését a növekvÅ‘ kereslet okozza, és ebbÅ‘l a tÃpusú üzemanyagból Románia kevesebbet termel, mint amennyit fogyaszt. "Növekedett a dÃzelkereslet, az árak pedig a kereslet-kÃnálat arányt tükrözik. Romániában kevesebbet termelünk, mint amennyit fogyasztunk. Világtendenciáról van szó" – jelentette ki Mariana Gheorghe, az OMV Petrom vezérigazgatója. A cégvezetÅ‘ 2009 decemberében még úgy nyilatkozott, hogy közép és hosszú távon az üzemanyag-fogyasztás csökkenése várható, miközben világviszonylatban, Ãgy Romániában is jelentÅ‘s a feldolgozási többletkapacitás. Az OMV Petrom, az osztrák OMV gáz- és kÅ‘olajtársaság ellenÅ‘rzése alatt áll, két kÅ‘olaj-finomÃtója van, de csak egy, a PloieÅŸti melletti Petrobrazi működÅ‘képes. A vállalat termelési kapacitását az évi 4,5 millió tonnáról 4,2 millió tonnára csökkentették, az OMV Petrom 2009-ben a fogyasztás visszaesése miatt döntött úgy, hogy bezárja az Arpechim PiteÅŸti kÅ‘olaj-finomÃtót, amelynek éves kapacitása 3,5 millió tonna, az egységet kÅ‘olaj és kÅ‘olajtermékek lerakatává alakÃtja át.
Vadászat a Yahoora
A Google is beszállna a Yahoo felvásárlási harcába: a keresÅ‘cég állÃtólag már két magántÅ‘ke-társasággal is tárgyalt, hogyan finanszÃrozhatná a Yahoo bekebelezését. A Google a két magántÅ‘ke-társasággal közösen, Å‘ket segÃtve vehetne részt a nagy rivális Yahoo megvásárlásában. A két lehetséges partnerrel eddig csak elÅ‘zetes tárgyalásokat folytatott, és formális ajánlattervet sem állÃtott össze a Yahoo megvásárlására, de a történések jelzik, hogy egyre nagyobb a befektetÅ‘i érdeklÅ‘dés a gondokkal küzdÅ‘ Yahoo iránt. A Google részvétele a Yahoo esetleges felvásárlásában valószÃnűleg versenyjogi korlátokba ütközne: a versenyhatóságok 2008-ban még egy hirdetési partnerséget sem engedélyeztek a két cég között, a Yahoo ezért késÅ‘bb a Microsofttal Ãrt alá hasonló tÃzéves megállapodást. A Microsoftot is érdekli a Yahoo, szintén közös ajánlatot fontolgat két befektetési alappal. A jelenlegi terv szerint a Microsoft hitelt biztosÃtana a két cégnek a felvásárlás finanszÃrozására.