Az október 1-jén érvénybe lépett Polgári Törvénykönyv 312-től 320-ig terjedő szakaszai a házassági vagyonjogi rendszert szabályozzák. Ebből az általános rendelkezéseket, a legfontosabb előírásokat ismertetem.
A leendő házastársak az alábbi vagyonjogi rendszerek közül választhatnak: törvényes vagyonközösség, vagyonelkülönítés, egyezményes vagyonközösség.
A házastársak között a vagyonjogi rendszernek csak a házasságkötés napjától van joghatása. Harmadik személlyel szemben a törvényben előírt nyilvánossági formaságok teljesítésének időpontjától érvényes, azon eset kivételével, amikor ez más úton szerzett tudomást róla. A nyilvánossági formaságok teljesítésének elmulasztása oda vezet, hogy a házastársakat a jóhiszemű harmadik személyek a törvényes vagyonközösségi rendszer szerint házasodottnak tekintik.
Az egyik házastárs képviseleti megbízást adhat a másik házastársnak a vagyonjogi rendszernek megfelelő jogai gyakorlása céljából. Ha a házastársak valamelyike akaratnyilvánításra képtelen, a másik házastárs kérheti a gyámügyi bíróságtól a jóváhagyást, hogy képviselhesse a vagyonjogi rendszer szerinti jogai gyakorlását. A kimondott határozatban megállapítják e megbízás feltételeit, korlátait és érvényességi idejét. A megbízás megszűnik, ha a másik házastárs nincs többé az említett helyzetben, vagy ha gyámot, illetve gondnokot neveztek ki. Kivételesen, ha a házastársak valamelyike olyan jogügyletet köt, amelyel súlyosan veszélyezteti a család érdekeit, a másik házastárs kérheti a gyámügyi hatóságtól, hogy meghatározott időben bizonyos dolgokra vonatkozó rendelkezési jogot csak kifejezett beleegyezésével lehessen gyakorolni. A bírói határozat betartásának elmulasztásával megkötött ügyletek relatíve semmisek. A keresetindításhoz való jog egy éven belül elévül; akkor kezdődik, amikor a sértett házastárs tudomást szerzett az ügylet meglétéről.
Ha a törvény másképp nem rendelkezik, minden egyes házastárs bármilyen jogügyletet megköthet a másik házastárssal vagy harmadik személlyel.
Mindkét házastárs egyedül, a másik beleegyezése nélkül létesíthet banki betéteket, valamint ezekkel kapcsolatosan bármilyen más ügyletet elvégezhet. A bankokkal fennálló kapcsolatban a számlatulajdonos házastárs a házasság felbontása vagy megszűnése után is jogosult, hogy rendelkezzék a letétbe helyezett alapokkal, ha végrehajtói bírói határozattal nem döntenek másképp.
Minden házastárs kérheti a másikat, hogy tájékoztassa a dolgairól, a jövedelméről és tartozásairól, indokolatlan elutasítás esetén pedig a gyámügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság kötelezheti a megkereséssel hozzá forduló személy házastársát vagy bármely harmadik személyt, hogy adja meg a kért információkat, és mutassa be a szükséges bizonyítékokat. A harmadik személy megtagadhatja az információszolgáltatást, ha ezt szakmai titoktartás indokolja. Ha az egyik házastárs által kért információkat a törvény szerint csak a másik házastárs kérésére lehet megszerezni, ez utóbbi részéről az információk kérelmezésének megtagadása azt a viszonylagos vélelmet eredményezi, miszerint a felperes házastárs állításai igazak.
A vagyonjogi rendszer megszűnik a házasság semmisségének megállapításával, érvénytelenítésével, felbontásával vagy megszűnésével.
A házasság ideje alatt a vagyonjogi rendszer a törvény feltételei között módosítható. Megszűnés vagy módosulás esetén a vagyonjogi rendszert a törvény szerint felszámolják: megegyezéses alapon vagy nézeteltérés esetén bírósági úton. A jogerős bírósági határozat vagy a közjegyzői hiteles okirat felszámolási iratot képez.
A szerző jogtanácsos
