Mint ismeretes, csütörtök hajnalban az európai uniós vezetők bejelentették: megállapodás született az euróválság kezeléséről. Jose Ma­nuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte, az egyezség érinti Görögország adósságának csökkentését, az európai bankok feltőkésítését, valamint a válság továbbterjedését megakadályozni hivatott védőfal, az úgynevezett Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) ki­bő­vítését. Az egyezség része az is, hogy a ma­gánbankok elengedik a görög adósság felét.
Végleges megoldás volt az elvárás
A bejelentéseket feszült tárgyalások és hatalmas várakozások előzték meg. A politikai vezetőktől a piaci befektetők azt várták, hogy végleges és hatékony megoldást találjanak az euróválságra, amely már nemcsak az olyan kisebb gazdaságokat fenyegeti, mint a korábban mentőcsomagokat kapott Görögország és Portugália, hanem olyan nagyobb államokat is, mint Olaszország és Spanyolország. Az eddigi intézkedéscsomagok ugyanis elégtelennek bizonyultak, ezért most volt hatalmas nyomás az uniós vezetőkön, hogy valamilyen jelentős csomagot hozzanak tető alá.
A szerda este kezdődött csúcstalálkozón az egyik legnehezebb kérdés a bankokkal kötendő megállapodás volt. Az éjszakai órákban a bankokat képviselő Charles Dallara olyan köz­leményt adott ki, amely szerint "nem született megállapodás a tárgyalt pontok egyikében sem", a hajnali órákban azonban a hírügynökségi értesülések alapján sikerült megállapodni a görög adósságról. Ez a további lépések előfeltétele volt, ezzel ugyanis vélhetően sikerül elkerülni a görög államcsődöt. A Dow Jones szerint a megfelezett adóssággal a jelenleg a GDP 170 százaléka körül álló görög adósságot 2020-ra 120 százalékra lehet szorítani.
Az EU nem teheti kötelezővé a bankok vesz­teségleírását, mivel az a görög fizetésképtelenséget, vagyis az államcsődöt jelentené, az ön­kén­tes részvétellel azonban a bankoknak jelentős alkupozíciójuk volt. A Wall Street Journal sze­rint Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár arra figyelmeztette a bankok képviselőit, hogy ha Görögország csőd­be megy, nem 50, hanem 100 százalékos veszte­séget kell elviselniük. A politikusok ezzel arra em­lékeztették a bankokat, hogy megállapodás nélkül leminősítések és államcsődök következnének, amivel a szétesés szélére kerülhetett volna az eurózóna.
Stabilitási alap hízókúrán
Az EFSF kibővítésével az lenne a cél, hogy védőfalat húzzanak az olyan, súlyos gondokkal küszködő nagy gazdaságok köré, mint Olaszország és Spanyolország. Ezeknek az országoknak az esetleges bedőlése magával ránthatja a teljes eurózónát. A Reuters a megállapodás előtt olyan lehetőség körvonalazódásáról írt, hogy az EFSF-et 1000 milliárd eurósra bővítsék, de nem kötvények vásárlásával, hanem garanciák nyújtásával. Ehhez azonban egy másik eszközre is szükség lenne: olyan alap felállítására, amelyben magánbefektetők és feltörekvő országok, így Kína, Brazília vagy akár Katar is részt vennének, és eurózóna-tagállamok kötvényeit vásárolnák meg. A kormányok korábban kizárták, hogy mindkét alap egyszerre működjön, a névtelenséget kérő forrás szerint azonban elfogadták a párhuzamos alapok működését.
A harmadik eszköz a két alap mellett az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja lenne. Mario Draghi, a jegybank elnöke még a tárgyalások előtt közölte: az EKB kötvényvásárlásokkal támogatja a válságkezelést.
Az uniós vezetők azt ajánlották csütörtökön a bankoknak, hogy a meglévő görög állampapírjaikat cseréljék 30 éves kötvényekre. Szakértők szerint ez megfelezné a magánkézben lévő 205 milliárd eurós adósságállományt, ezzel a technikával érnék el, hogy a görög államadósság kezelhető szintre csökkenjen.
A bankok azt szeretnék elérni, hogy az új papírokat részben garantálja egy megbízható intézmény, de ezt a garanciát az Európai Pénz­ügyi Stabilitási Eszköz egyelőre aligha nyújtja. Ez valószínűleg november előtt nem következhet be, először ugyanis a görög adósság leírásáról kell megállapodni. A tervek szerint a következő fontos uniós csúcs a pénzügyminiszteri találkozó (ECOFIN) november 7–8-án.
Erős olasz ölelés
Az uniós csúcson az olaszok is kemény támadások közt találták magukat, ezt kivédendő írt Silvio Berlusconi olasz kormányfő egy levelet az olasz reformokról. Az ország költségvetési hiánya önmagában nem lenne veszélyes, a magas államadósság és a lassú növekedés azonban kétségessé teszi a fenntartható finanszírozást. A Dow Jones hírügynökség által közzétett Berlusconi-levél az olasz nyugdíjrendszer reformját, állami vagyon értékesítését és a munkaerőpiac lazítását ígéri, amit a tár­gyalások éjszakáján máris üdvözöltek a tagállamok. Olaszországnak spórolnia kell, és meg­szorításokat bevezetnie Rómának azért kell lépnie, mert a GDP-hez viszonyítva 120 százalékos államadóssága egyre inkább aggasztja a befektetőket. Az ígéret szerint 2013-ra kiegyen­súlyozott költségvetést készítenek, és 2026-ra 67 évre emelik a nyug­díjkor­határt. Olaszország vállalta, hogy a 2013-as, hiány nélküli, kiegyensúlyozott büdzsét 2014-ben strukturális többlettel ren­delkező költségvetés követi, és 13 százalékponttal, a GDP 113 százalékára csökkenne az államadósság. Ber­lus­coni saját kezével ír­ta a levélre a megszólítást és az elköszönést: a levelet Herman­nak (Van Rom­puy EU-elnök) és José Manuel­nek (Barroso EB-elnök) küldte, és "erős öleléssel" búcsúzott.
Bankvédelmi megállapodások
A szerda este korábban tartott uniós állam- és kormányfői csúcson a bankok megmentéséről született megállapodás, aminek lényege, hogy a bankokat ellenállóbbá teszik a pénzügyi megingások ellen a tőkemegfelelési mutató kilenc százalékra emelésével. Az ehhez szükséges pénzt a bankoknak a piacról kellene beszerezniük, ha ez nem sikerülne, akkor az államtól. Ha egy állam a túlzott eladósodottság miatt ezt nem tudná megtenni, az EFSF segítene. Az Európai Bankhatóság közlése szerint a limit eléréséhez 106 milliárd euró tőkepótlásra lesz szükségük a bankoknak, ebből csak a görög bankok 30 milliárd eurót igényelnek. A Görögországnak hitelező magánbefektetők beleegyeztek az ötvenszázalékos adósságleírásba, ezzel megnyílt az út az eurózóna stabilizálását célzó átfogó csomag elfogadása előtt. A valutaövezet döntéshozói bíznak abban, hogy sikerül gátat vetni az adósságválság tovagyűrűzésének.
Elégedett nagyhatalmak
Német politikai körökben pártállástól függetlenül üdvözölték az európai uniós csúcstalálkozó eredményeit. A Német Bankszövetség Görögországot és a többi eladósodott államot további reformokra szólította fel. Az Angela Merkel vezette Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a kisebbik keresztény párt, a CSU közös nyilatkozatban dicsérte a kancellárt, hangoztatva, hogy Merkelnek messzemenően sikerült érvényre juttatnia az adósságválság rendezésével kapcsolatos elképzeléseit, jól képviselte Németország érdekeit, és egyidejűleg bizonyította európai vezetői képességeit. A konzervatív pártok ugyanakkor óvtak a túlzott eufóriától, rámutatva, hogy a részletek megvalósításához, a válság megoldására előirányzott mechanizmus megfelelő működéséhez még sok munkára van szükség. Hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy Görögország megsegítését továbbra is szigorú feltételekhez kell kötni.
Berlinben ugyanakkor bírálatok is elhangzottak. Több politikus úgy vélekedett, hogy a csúcson született megállapodások katasztrófát jelentenek Görögország és az európai adófizetők számára. Az ellenzők közül többen aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a jövőben a többi eladósodott ország adósságainak leírását követelheti, és ismét felvetették: az egyetlen megoldást Görög­országnak az euroövezetből történő kizárása jelenthetné.
A Német Bankszövetség állásfoglalásában úgy vélte: a Brüsszelben elhatározott intézkedések csak akkor lehetnek sikeresek, ha a politika továbbra is nyomást gyakorol Görögor­szágra és a többi nehéz helyzetben lévő euróövezeti államra a reformok érdekében. Szakér­tők szerint a feltőkésítés a német bankokat a többieknél csekélyebb mértékben érinti. Eb­ből a szempontból az első helyen a görög bankok állnak mintegy 30 milliárd euróval, a spanyol bankoknak mintegy 20, az olasz bankoknak pedig mintegy 15 milliárd euróra van szükségük. A francia bankok feltőkésítési igénye körülbelül 10 milliárdos, míg a német bankoké 5,2 milliárd euró.
Nicolas Sarkozy francia államfő a legjelentősebb döntések közül kiemelte: sikerült elérni, hogy a bankok önként elengedjék a náluk lévő görög államadósság felét, amely így a jelenlegi 200 milliárd euróról 100 milliárdra csökken.