Mint ismeretes, a pályát Maria Timaru a 10-es törvény értelmében visszanyerte, majd Zsuffa Levente polgármester gondolkodás nélkül, polgármesteri rendelettel visszakedveskedte, holott közérdekű létesítményről lévén szó, kártérítést is javasolhatott volna, miként a Deák-féle örökség esetében, melyet szintén a 10-es törvény értelmében Orha Lívia igényelt vissza.

A helyi tanács megpróbálta visszavásárolni a futballpályát, a tulajdonossal elővásárlási szerződést kötöttek, majd a 2004. évi 25-ös tanácsi határozat értelmében 756 millió lejt különítettek el a 11 161 négyzetméteres terület megvásárlására. Az összeget két részletben kellett volna kifizetni, de a tulajdonos meggondolta magát, és 300 millióért eladta a pályát lánya élettársának, a brassói illetőségű Ilie Scorţari-nak. Az előszerződés megszegéséért a tanács pert indított Maria Timaru ellen, de több mint négy év pereskedés után a brassói táblabíróság elrendelte az ügy alapfokon való újratárgyalását, ami újabb időveszteséget jelentett volna. Így a terület tulajdonosa változtatott álláspontján, kiegyezett az önkormányzattal, és négyzetméterenként hét euróért eladja a tanácsnak. A testület legutóbbi ülésén a városatyák 140 000 új lejt szavaztak meg a vételár felének kifizetésére, a fennmaradó összeget pedig a jövő évi költségvetésből fogják törleszteni.