A húszas években a sepsiszentgyörgyi Bazár sarokhelyiségébe Grósz Ferenc (az 1. képen Rusz László alkalmazottjával), a harmincas években Dancs Gyula költöztette ide műhelyét (a 2. képen a műhely előtt Rusz Lászlóval, a 3. képen a műhelyben látjuk, mindkét felvétel 1938-ban készült).
A negyvenes és ötvenes években előbb Szöllősy Árpád, majd Józsa Sándor vezette a női és férfifodrászatot. A 4. képen a hátsó sorban balról jobbra haladva Szöllősy Árpádot, Márton Bélát és Aczél Jolánt ismerjük fel.
A városban más helyiségekben is nyitottak fodrász- vagy borbélyműhelyt. Tekintettel a nyilvántartás hiányára, másrészt pedig, hogy nem is célunk ezeknek részletes felsorolása, csupán két felvételt közlünk még. Az egyik a negyvenes években, a mai unitárius templom helyén álló sarokházban működő Jancsó Dezső férfi- és női fodrászatát örökítette meg 1942-ben (szemben Jancsó Dezsőt, a manikűrasztalnál feleségét látjuk az 5. képen), a másik Török Gyula női fodrászatát a Bogdán-házban a harmincas években (6. kép).
Az 1948-as államosítás után egy ideig a sepsiszentgyörgyi fodrászok és borbélyok még magánként folytathatták mesterségüket, míg aztán 1962-ben a Szorgalom Kisipari Szövetkezetbe tömörítették őket. Nagyobb üzletük a színház sarkán, a Képzőművészeti Alap mai helyiségében, a Csíki utca 4. szám alatti épületben és az Olt utca elején volt. (Ez utóbbi ma a város központjának egyetlen régi műhelye.)
.jpg)
