A bankok képviselőivel folytatott tárgyalások nyomán a Román Nemzeti Bank (BNR) úgy döntött, nem szigorítja a külföldi valutaalapú, ingatlanvásárlást célzó jelzáloghitelek felvételét, a korlátozás csak a devizában nevesített fogyasztói hitelekre korlátozódik.
A szeptemberben nyilvánosságra került eredeti terv szerint a fogyasztói hiteleket legtöbb öt évre lehet felvenni a jelenlegi húsz helyett, az ügyfeleknek pedig az igényelt összeg 133 százalékáig kell garanciát nyújtaniuk. A jelzálogalapú fogyasztási hitelt ugyanúgy kezelik, mint a jelzálog nélküli kölcsönöket.
Az ingatlanhiteleket célzó rendelkezéseket eltörölték. A korábbi terv szerint a felvett összeg 15 százalékát kell előlegként nyújtani a lejben, 30 százalékát az euróban és 40 százalékát az egyéb valutában igényelt kölcsönökre. Ezek a kölcsönök csak lakásvásárlást vagy -felújítást célozhatnak, de az ingatlanhitelek újrafinanszírozása is ebbe a kategóriába esett volna.
Mugur Isărescu jegybankelnök beismerte, hogy a hazai bankok nem rendelkeznek hosszú távú lejtartalékokkal, és a hitelezési képességük nagyrészt az anyabankoktól függ, amelyek valutában tudnak számukra forrást biztosítani. Újítást jelentene viszont az, hogy a záloggal rendelkező fogyasztási hiteleket ezentúl semmi sem különbözteti majd meg a zálog nélküli fogyasztási kölcsönöktől, illetve az, hogy a bankokat szerződéskötéskor még komolyabb vészforgatókönyvek készítésére köteleznék.
Jelenleg a jelzálog-fedezetű fogyasztói hitelek lejárata legtöbb húsz év lehet. A garancia lehet ingatlanalapú vagy személyi jellegű, mint például biztosítási váltó. Kivételt képeznek ez alól az orvosi kezelésre, elhalálozásra vagy tanulmányok végzésére felvett hitelek. A kölcsön törlesztőrészlete nem lehet nagyobb az igénylő fizetésének tíz százalékánál, ami azt jelenti, hogy az átlag román állampolgár nem tud majd 600 eurónál nagyobb fogyasztói kölcsönt felvenni. Az ingatlanhitelek esetén a kérelmezőnek legalább 15 százalékos előleggel kell rendelkeznie a lejalapú, 30 százalékossal az euróalapú és 40 százalékossal az egyéb valutában meghatározott kölcsönök esetén. Ilyen hitelt majd csak lakásvásárlásra vagy -felújításra lehet felvenni, de az ingatlanhitelek újrafinanszírozása is ebbe a kategóriába esik majd.
A jegybank ugyanakkor létre fog hozni egy "hídbanknak" nevezett intézetet, amelynek az lesz a feladata, hogy átvegye a nagyobb léptékű fizetési és likviditási gondokkal küzdő hitelintézetek adminisztrálását. Románia ugyanis ígéretet tett a Nemzetközi Valutaalapnak, hogy október végéig úgy alakítja át a bankrendszer szabályozását, hogy baj esetén gyorsan közbe lehessen lépni, és a lehető legkevesebb negatív hatás érintse a hazai pénzügyi rendszer stabilitását.
Eddig a jegybanknak meg kellett várnia, míg egy bank teljesen csődbe jut. Az új rendszerben hamarabb közbeléphet, és átveheti a problémás bankok eszközeinek és forrásainak kezelését. Az új bank továbbra is eleget tesz a betétesekkel szemben fennálló kötelezettségeknek, és elejét veszi a hiteltörlesztések felfüggesztésének. Az új bank célja, hogy minél hamarabb megfelelő magánbefektetőt találjon a problémás hitelintézet részleges vagy teljes átvételére. Ha nem talál rá vevőt, a bank eszközállománya a felszámolást intéző országos garanciaalaphoz kerül.
