Akciótervet dolgoznak ki az Európai Unióban az észak–déli energiafolyosó fejlesztését célzó együttműködés részeként. A folyamat – amelynek keretében a visegrádi csoport országai (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia), Románia és Bulgária, valamint megfigyelÅ‘ként a nem EU-tag Horvátország Közép-Európában épÃti ki az észak–déli irányú összeköttetéseket – még a magyar EU-elnökség alatt, februárban indult.
Az akciótervet a politikai elkötelezettséget tanúsÃtó együttműködési megállapodás is kiegészÃti majd, ezt a tervek szerint november végén Ãrják alá az érintett országok szakminiszterei. A terveket decemberben várhatóan megerÅ‘sÃti az uniós tagországok állam- és kormányfÅ‘i tanácsa is. A közép-európai térséget a kelet–nyugati irányú vezetékek uralják, ezeknél viszont az ellátás biztonságát veszélyeztetÅ‘ tényezÅ‘k is tapasztalhatók, mint azt az elmúlt néhány év példái is mutatták. Ezért egyértelműen szükség van az észak–déli irány fejlesztésére.
A minisztériumi, országos hatósági, valamint független résztvevÅ‘kbÅ‘l álló magas szintű munkacsoport három témakörben – olaj, gáz és villamos energia – folytatta egyeztetéseit. A munkacsoport feladata, hogy azonosÃtsa a legfontosabb fejlesztési irányokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a közép-európai régió is tagja lehessen a 2014-re tervezett egységes energiapiacnak, újabb lehetÅ‘ségek nyÃljanak az útvonalak és források változatossá tételére, az ellátás biztonságának szavatolására.
Az érintett beruházások közé tartozik a magyar–szlovák gázösszeköttetés, amelynek megépÃtését az unió is támogatja 30 millió euróval. Az elektromos hálózatban más projektek mellett két magyar–szlovák és egy magyar–szlovén összeköttetésrÅ‘l tárgyalnak. A tervek között szerepel az olajellátás forrásainak bÅ‘vÃtése is az úgynevezett közép-kelet-európai vezetékgyűrű fejlesztésén keresztül. Az energiafolyosó része lesz a magyar–román gázösszeköttetés is. Az akcióterv fontos lépés abban a vonatkozásban is, hogy elismeri e projektek fontosságát az egész unió szempontjából. A terv révén Ãgy késÅ‘bb újabb uniós források állhatnak rendelkezésre a hálózatok és összeköttetések fejlesztésére, továbbá a piac is felmérheti a fÅ‘bb fejlesztési irányokat és beruházási igényeket.(Csinta)
