Akciótervet dolgoznak ki az Európai Unióban az észak–déli energiafolyosó fejlesztését célzó együttműködés részeként. A folyamat – amelynek keretében a visegrádi csoport országai (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia), Románia és Bulgária, valamint megfigyelőként a nem EU-tag Horvátország Közép-Európában építi ki az észak–déli irányú összeköttetéseket – még a magyar EU-elnökség alatt, februárban indult.
Az akciótervet a politikai elkötelezettséget tanúsító együttműködési megállapodás is kiegészíti majd, ezt a tervek szerint november végén írják alá az érintett országok szakminiszterei. A terveket decemberben várhatóan megerősíti az uniós tagországok állam- és kormányfői tanácsa is. A közép-európai térséget a kelet–nyugati irányú vezetékek uralják, ezeknél viszont az ellátás biztonságát veszélyeztető tényezők is tapasztalhatók, mint azt az elmúlt néhány év példái is mutatták. Ezért egyértelműen szükség van az észak–déli irány fejlesztésére.
A minisztériumi, országos hatósági, valamint független résztvevőkből álló magas szintű munkacsoport három témakörben – olaj, gáz és villamos energia – folytatta egyeztetéseit. A munkacsoport feladata, hogy azonosítsa a legfontosabb fejlesztési irányokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a közép-európai régió is tagja lehessen a 2014-re tervezett egységes energiapiacnak, újabb lehetőségek nyíljanak az útvonalak és források változatossá tételére, az ellátás biztonságának szavatolására.
Az érintett beruházások közé tartozik a magyar–szlovák gázösszeköttetés, amelynek megépítését az unió is támogatja 30 millió euróval. Az elektromos hálózatban más projektek mellett két magyar–szlovák és egy magyar–szlovén összeköttetésről tárgyalnak. A tervek között szerepel az olajellátás forrásainak bővítése is az úgynevezett közép-kelet-európai vezetékgyűrű fejlesztésén keresztül. Az energiafolyosó része lesz a magyar–román gázösszeköttetés is. Az akcióterv fontos lépés abban a vonatkozásban is, hogy elismeri e projektek fontosságát az egész unió szempontjából. A terv révén így később újabb uniós források állhatnak rendelkezésre a hálózatok és összeköttetések fejlesztésére, továbbá a piac is felmérheti a főbb fejlesztési irányokat és beruházási igényeket.(Csinta)