Eredeti nevén Guttmann Arnold Budapesten született 1878. február 1-jén egy szegény zsidó családban. Remekül úszhatott, hiszen korán megkapta a "magyar delfin" becenevet.
Tizennyolc éves korában mint a Magyar Úszó Egyesület tagja beválogatták az első újkori olimpiára készülő magyar csapatba. Az olimpiai főpróbának is beillő, nem hivatalos Európa-bajnokságon (1895) megnyerte a 100 méteres gyorsúszást. Görögországban aztán a 11 fokos tengervízben megrendezett versenyen előbb a 100 méteres (1:22,2), majd az 1200 méteres gyorsúszószámot (18:22), s így az ő nevéhez fűződik a magyar sport első és második olimpiai aranyérme. Az olimpia után a budapesti Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett, előbb Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, 1907-ben aztán önálló irodát nyitott. Mint építész, előbb szecessziós, majd eklektikus, és végül modern stílusban alkotott. Hogy csak néhány építészeti alkotását említsük: a debreceni Aranybika Szálló, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium, a Megyeri úti UTE Stadion, a Nemzeti Sportuszoda, a Millenáris Sportpálya, a miskolci, pápai, szegedi, kaposvári sporttelepek... Közben megnősült, felesége Blackner Vilma. Na de térjünk vissza sportpályafutásához. Túl az úszáson, atletizált, tornászott és kiemelkedő szinten focizott a Budapesti Torna Club csapatában, s együttesével két magyar bajnoki címet szerzett (1901 és 1902). Kétszer játszott a magyar válogatottban, majd mint szövetségi kapitány kétszer ült a válogatott kispadján, amikor 4–4-et játszottak Csehország együttesével, és 3–1-re legyőzték Ausztriát. Visszavonulása után játékvezető is volt 1897 és 1904 között. Tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak. 1924-ben újra olimpiai versenyző. Párizsban ugyanis az olimpia szellemi versenyén egy Laud Dezsővel közösen készített stadiontervvel jelentkezett, és ezüstérmet szerzett (miután az első díjat nem adták ki). A sokoldalú sportember, remek építészmérnök 1955. november 12-én hunyt el Budapesten.
* 1965. november 7–13. között rendezték meg az NSZK-ban a III. női kispályás kézilabda-világbajnokságot, mely nagy-nagy örömünkre magyar győzelemmel zárult: 1. Magyarország – Babos Ágnes, Balogh Márta, Csenkiné Varga Zsuzsa, Giba Márta, Guricsné Pásztor Erzsébet, Hajekné Végh Ágnes, Hanus Ágnes, Jányáné Bognár Erzsébet, Jóna Magda, Lengyel Erzsébet, Romhányiné Tóth Mária, Rothermel Anna, Schmidtné Holob Mária –, 2. Jugoszlávia, soraiban Barth Emmával.
* 1967. november 8-án ért véget Törökországban a VII. röplabda Európa-bajnokság. A dobogósok és a magyarok eredményei: férfiak: 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Lengyelország... 6. Magyarország (Buzek, Czakó, Flórián, Jánosi, Lantos, Molnár, Nagy, Polányi, Policsányi, Sárosi, Tatár, Tüske), nők: 1. Szovjetunió, 2. Lengyelország, 3. Csehszlovákia (Bende Júliával és Sas Karlával)... 5. Magyarország (Baranyainé, Blaumanné, Bokros, Csorbáné, Dencsiné, Fekete, Gerhardtné, Junine, Nagyné, Ősz-Szabóné, Papp K., Papp M.).
* 1979. november 12-én befejeződött a gyerek korosztályú birkózók országos bajnoksága. Tegyük hozzá mindjárt az elején: nagyszerű szentgyörgyi eredménnyel. Íme: aranyérmesek: ifj. Elekes Endre (gy. I. – 36 kg), Dobos András (gy. I. – 44 kg), Hatos Péter (gy. I. – 57 kg), ezüstérmesek: Szurkos Attila (gy. II. – 34 kg), Kiss Gábor (gy. II. – 42 kg), Vízi Sándor (gy. I. – 30 kg), Kiss Gyula (gy. I. – 62 kg), Pethe István (gy. I. – 72 kg), bronzérmesek: Szakács András (gy. II. – 48 kg), Demeter Levente (gy. I. – 36 kg), csapatban: gyerek II.: ...4. Sepsi ISK, gyerek I.: 1. Sepsi ISK. Edzők: id. Elekes Endre és Széll Sándor. * 2002. november 11-én alakult meg újra a Kézdivásárhelyi SE atlétikai szakosztálya. Azóta várjuk, hogy eredményeivel emlékeztessen Kézdivásárhely egykori atlétikájára.
