Az emberek 81,9 százaléka nem akar vállalkozást indítani. Mindez az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (EVK) által 114 erdélyi kisváros lakosságának körében készített felmérésből derült ki. A felmérést az Integrált vállalkozásfejlesztési modell három fejlesztési régió kisvárosaiban elnevezésű projekt keretében végezték.
A Potenciális vállalkozók – lehetőségek és nehézségek és a Vállalkozók – elvárások, lehetőségek és nehézségek című kutatások fókuszcsoportos és kérdőíves vizsgálatok eredményeit dolgozzák fel, az adatfelvétel 2011. május-júniusban zajlott – közölte Csata Zsombor szociológus, a kutatás vezetője.
Erdélyben a vállalkozói szándék és a vállalkozói aktivitás egyaránt magasabb az országos átlagnál, viszont a válság következtében felerősödő tőkehiány, a növekvő adóterhek és jogrendszeri ellentmondások jelentősen nehezítik a kis- és középvállalkozói szektor fejlődését. A vizsgálatban szereplő 114 erdélyi kisvárosban végzett felmérés alapján Erdélyben ezer főre 27 vállalkozás jut. Az itt élőknek mindössze 4,6 százaléka gyakorló vállalkozó, a potenciális vállalkozók számaránya 13,5 százalékra tehető.
A megkérdezettek 81,9 százaléka nem óhajt saját vállalkozást alapítani. A felnőtt népesség egyharmada inkább alkalmazottként, 13 százaléka vállalkozóként, 26 százaléka önfoglalkoztatóként dolgozna, 19 százalék pedig nem kíván foglalkoztatottként részt venni a munkapiacon. A nők körében alacsonyabb a vállalkozási szándék, egyre magasabb azonban a magasan képzett nők aránya, akik a potenciális vállalkozók egyik csoportját alkotják. Ők általában fiatalok – 25 év körüliek –, egyedülállók, a profitszerzés és az önmegvalósítás miatt gondolkodnak vállalkozás beindításán.
A vállalkozásra hajlók elsősorban a jobb jövedelmi kilátásokat, a személyes függetlenséget jelölték meg motiváló tényezőként. A siker feltételeként a megkérdezettek elsősorban az intelligenciát (33,8 százalék) említették, a becsület, az őszinteség és az erkölcsösség a válaszadók 32,2 százalékánál nyerő.
A kutatás alapján egyre általánosabb jelenség a bizalom hiánya, noha a tömbben élő magyarság esetében magasabb a bizalom és a kooperációra való hajlam, mint azokon a településeken, ahol a magyarság kisebbségben, románokkal együtt él.
Az erdélyi vállalkozó fantomképe a következő: középkorú, magasan képzett, átlag fölötti jövedelemmel rendelkező házas férfi. A potenciális vállalkozó fiatal, egyedülálló, magasan képzett férfi.
