A befektetői szinten egy fokozattal tovább javította Kazahsztán hosszú és rövid távú szuverén küladósi besorolását a Standard &Poor’s hitelminősítő: a közép-ázsiai ország BBB plusz minősítést kapott az eddigi BBB helyett.
Az új besorolás kilátása stabil. Az indoklás szerint az átlag feletti növekedést várhatóan a növekvő nyersanyag-, elsősorban olajexport, a megbízható költségvetési politika és a működő tőke tartósan magas beáramlása indokolja. A természeti erőforrásokban rendkívül gazdag Kazahsztán területét tekintve, Oroszországot kivéve, a legnagyobb a volt szovjet tagköztársaságok közül. A gazdaságot előtérbe helyező politika és a kőolaj árának emelkedése nyomán 2002 és 2007 között évi kilencszázalékos volt az átlagnövekedés. A bankszektor itt a legfejlettebb a térségben, Kazahsztán a regionális pénzügyi központ szerepére aspirál. Ugyanakkor a 2007–2008-as pénzügyi válság Kazahsztánban is a befektetők elvesztéséhez, hitelválsághoz és recesszióhoz vezetett. Válaszként a kormány leértékelte a tengét, és 19 milliárd dollárt fordított gazdaságélénkítésre. A kazah GDP növekedése 2010-ben hét százalék volt, 2011-re ennél is erősebb bővülést várnak. 2010-ben az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 12 800 dollár volt.
