A 2011. október 1-jén életbe lépett Polgári Törvénykönyv 339-től 359-ig terjedő szakaszai a házastársak törvényes vagyonközösségi rendszerét szabályozzák. E szakaszok legfontosabb előírásait ismertetem.
Közös dolgok, saját dolgok
A törvényes vagyonközösségi rendszer idején bármelyik házastárs által megszerzett dolgok a megszerzés időpontjától a házastársak osztatlan közös vagyonát képezik.
A munkából származó jövedelmek, a társadalombiztosítás keretében nyugdíjként megillető pénzösszegek és más hasonlók, valamint a szellemi tulajdonjog alapján megillető jövedelmek közös dolgoknak tekintendők, függetlenül a szerzés időpontjától, azonban csak abban az esetben, ha a bevételezési követelés a vagyonközösség idején válik esedékessé.
Nem képeznek közös dolgokat, hanem mindegyik házastárs saját dolgát, az alábbiak:
– a törvényes örökség, hagyomány vagy ajándékozás útján szerzett dolgok, azon eset kivételével, amelyben a rendelkező kifejezetten előírta, hogy azok közösek lesznek
– a személyes jellegű dolgok
– valamelyik házastárs szakmagyakorlására rendeltetett dolgok, ha nem a vagyonközösséghez tartozó kereskedelmi alap elemei
– a bejegyzett alkotásai és megkülönböztető jelzései feletti szellemi tulajdon vagyoni jogai
– a díjként vagy jutalomként szerzett dolgok, a tudományos vagy irodalmi kéziratok, művészi vázlatok és tervek, találmányleírások és más hasonló dolgok
– biztosítási juttatások és a házastársak valamelyikének okozott bármilyen anyagi vagy erkölcsi kárért járó kártérítések
– egy saját dolgot helyettesítő dolog, pénzösszeg vagy bármilyen érték, valamint az ezekért cserébe szerzett dolog
– a saját dolgok gyümölcsei.
Bármelyik házastárs szabadon használhatja, kezelheti saját dolgait, továbbá szabadon rendelkezhet azokról, a törvény feltételei között.
(folytatjuk)
A szerző jogtanácsos