Az utat nagy várakozás előzte meg, hiszen a gyermekek többsége még nem járt a román fővárosban.
A korai kelés senkit sem riasztott vissza, a reggel 7 órai "start" előtt már mindenki izgatottan várta az autóbuszok megérkezését és az indulást. Az idő gyorsan telt, pár beiktatott megálló után a nagy csapat megérkezett a bukaresti állatkerthez, ahol nagy érdeklődéssel nézte az ebédjüket fogyasztó majmokat, a méltósággal sétáló oroszlánokat, a napfürdőző tigriseket és a többi, ismert vagy kevésbé ismert állatot.
Ezt követően a buszokkal eljutottunk a Charles de Gaulle térre, ahol metróra szálltunk. Az Unirii téren ragyogó napsütés fogadott. Kihasználva a szép időt, elsétáltunk a Parlamentig, ahol kis várakozás, majd csomag- és kabátátvilágítás után az idegenvezető bemutatta az épületet, elmondta építésének történetét, és részletes adatokkal szolgált a különböző termek berendezését és díszítését illetően. Mindenki álmélkodva hallgatta a bemutatást, és még nagyobb volt a csodálkozás, amikor kiderült, hogy az általunk megtekintett rész csupán öt százaléka a teljes épületnek...
Fáradalmaikat a Parlament közelében lévő, remekül kialakított játszótéren "pihenték ki" a nebulók, öröm volt nézni, ahogyan 12–14 éves kiskamaszok önfeledten hintáznak, csúszdáznak, labirintusokban mászkálnak. Újabb metrózás után hosszabb gyaloglás következett a Herăstrău park közelében, majd buszra szálltunk, és elhagytuk a már esti fényekben úszó fővárost.
Az egész napos fáradtság nem látszott meg senkin: jókedvűen, énekelgetve érkeztünk meg este 11-kor az iskola elé, ahol a szülők már nagyon várták az élményekben és kalandokban gazdag útról hazatérő gyermekeiket. Többektől is elhangzott: Bukarest még visszavár, hiszen nem sikerült bejutnunk a nemrég felújított Antipa Természettudományi Múzeumba, időhiány és az intézmény zsúfolt látogatottsága miatt.
SZONDA KINGA magyar szakos tanár