A Győri Bazilikában őrzött Szent László-hermában található koponyaereklyén végzett vizsgálatok segítséget adhatnak az arcrekonstrukció későbbi elvégzésére – mondta Patonay Lajos, a vizsgálatok koordinátora a kutatás eddigi eredményeiről sajtótájékoztatón.
A Szent László-hermán és a benne lévő koponyaereklyén orvosokból, antropológusokból, műszaki szakemberekből álló kutatócsoport végzett átfogó természettudományos és műszaki vizsgálatokat a Győri Egyházmegye felkérésére. A magyarországi nemzeti ereklyék történetében mindeddig egyedülálló komplex vizsgálat célja az volt, hogy áttekintsék a koponyaereklye megtartottságát, felmérjék állapotát, illetve a megfelelő adatgyűjtést követően elkészülhessen egy esetleges arcrekonstrukció.
Az ereklye egy 60 éves kora körül elhunyt férfi koponyája, jó állapotú, mindössze néhány sérülés észlelhető rajta, amely a halál utáni beavatkozás, valószínűleg a későbbi ereklyevétel következménye – ismertette a vizsgálat főbb megállapításait Pálfi György antropológus. Tisztázódott az is, a koponyából honnan vették ki azokat a csontokat, amelyeket ereklyeként a későbbiekben átadtak más templomoknak. Hiányzik az állcsont, holléte nem ismert, pedig az arcrekonstrukcióhoz nagy szükség lenne rá. Találtak fogakat is, amelyek kopott felületűek, de szuvasodásnak nyoma sincs rajtuk. A fogak a DNS-vizsgálat alapanyagát képezik. A vizsgálat hozadéka, hogy lehetőség nyílhat a Magyarországon és külföldön őrzött, Szent László királynak tulajdonított egyéb ereklyék felkutatására, beazonosítására.
A fejereklyetartót, a hermát műszaki szakemberek vették vizsgálat alá. A magyar ötvösművészet remekművének méreteit ezredpontossággal határozták meg. Az adatbázis információi alapján a Szent László hermának akár kicsinyített, akár valósághű változata elkészíthető teljes pontossággal.
A vizsgálat során nyert ismereteket, megfigyeléseket feldolgozzák, majd az eredményeket, továbbá az ereklye vizsgálatának menetét bemutató filmet, fotókat, valamint a vizsgálatok folyamán rögzített röntgen- és CT-felvételeket, endoszkópos képanyagot jövő márciusban kiállításon tárják az érdeklődők elé Győrött.
A herma Magyarország harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje a Szent Korona és a Szent Jobb után. A művet némely szakértők a Kolozsvári testvérek közül az idősebbnek, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. 1606-ban került Győrbe, a bazilika Hédervári-kápolnájában őrzik.
