Az Európai Unió arra számít, hogy jövőre valamennyi érdekelt nyugat-balkáni országgal megkötheti a stabilizációs és társulási megállapodást, ami az esetleges EU-taggá válás útjára terelheti ezeket az országokat. Olli Rehn, az Európai Bizottság bővítési biztosa tegnap Brüsszelben elmondta, várakozásai szerint 2008-ban a térség összes országa teljesíti a megállapodás megkötésének feltételeit.
Az EU kész parafálni Szerbiával a már kidolgozott stabilizációs és társulási megállapodást. Rehn elégedetten nyilatkozott arról, hogy Belgrád együttműködik a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai nemzetközi törvényszékkel. Brüsszel azt várja, hogy a szerb vezetés fogja el és adja ki Hágának a háborús bűnökkel vádolt, egykori magas rangú szerb katonai, illetve politikai vezetőket, köztük is elsősorban Ratko Mladic tábornokot. Rehn hangsúlyozta, hogy az unió akkor hajlandó a megállapodás aláírására és érvénybe léptetésére, ha Belgrád Hágával való együttműködése nem csak javul — miként eddig —, hanem teljessé válik. Úgy látja, hogy Belgrádnak már csak ,,az utolsó mérföldet" kell megtennie a teljes együttműködésig. Az eddiginél jobb kormányzati teljesítményre van szükség Macedóniában, Albániában és Montenegróban. A térség nagy bizonytalansági tényezője szerinte Koszovó, amelynek függetlenedését Belgrád hevesen ellenzi. Jól halad azonban Horvátország európai uniós csatlakozási folyamata. A horvát országjelentés szerint Zágrábnak még lépéseket kell tennie az igazságszolgáltatási és a közigazgatási reform terén, fokoznia kell a korrupció elleni küzdelmet, valamint át kell alakítania az állami tulajdonú ipart. ,,Döntő szakaszukba érkeznek a csatlakozási tárgyalások" — áll a jelentésben. Brüsszel elmarasztaló megállapításai szerint Horvátországban nem ritka, hogy büntetlenül maradnak a szerbek ellen elkövetett háborús bűncselekmények. A kisebbségi jogokhoz kapcsolódva a jelentés megemlíti, hogy Horvátországnak még haladást kell felmutatnia a háborús menekültek hazatérési lehetőségeit illetően.
Az Európai Bizottság korlátozottnak minősítette kedden a haladást a törökországi reformfolyamatban, és az ország helyzetéről kiadott éves értékelésben egyúttal felszólította Ankarát, hogy adjon új lendületet a reformoknak. Az Európai Unió végrehajtó szerve egyebek között a véleménynyilvánítási jog, a hadsereg államellenőrző szerepének csökkentése, a vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, a korrupció elleni harc, valamint a kurdok jogainak garantálása terén vár előrelépést.
Brüsszel azt is értésre adta, hogy a csatlakozási tárgyalások nem állnak le. Az igazságügyi tárgyalási fejezetet azonban csak abban az esetben javasolja megnyitni, ha Ankara felülvizsgálja azt a törvényt, amely lehetőséget ad a ,,török nemzeti identitást" sértők megbüntetésére. Utóbbi alapján Törökország számos értelmiségi — köztük a tavalyi Nobel-díjas író, Orhan Pamuk — ellen indított eljárást, bár Abdullah Gül elnök nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a cikkelyre hivatkozva senkit nem börtönöztek be.
Az EU tavaly már befagyasztotta a tárgyalásokat az összesen 35 közül több mint féltucat más fejezetben, miután Törökország nem tartotta be az EU-val fennálló vámunióját az új tagállamokra, köztük Ciprusra is kiterjesztő megállapodást. Néhány témában azonban folytatódnak a megbeszélések, sőt, várhatóan hamarosan megnyitják a fogyasztóvédelmi és az európai közlekedési hálózatokról szóló fejezetet — erősítette meg Rehn.
A két éve kezdődött tárgyalások a legderűlátóbb várakozások szerint is legalább egy évtizedig tartanak Törökországgal — a haladásról uniós részről a tagországok döntenek, a bizottság javaslatait figyelembe véve. Az EU-n belül ugyanakkor az elmúlt hónapokban újraéledtek az ország teljes jogú csatlakozását ellenző vélemények: ilyen típusú nyilatkozatok hangzottak el a két meghatározó tagország vezetése, a francia és a német kormány háza tájáról.
