Annyi a bizonytalanság az új oktatási törvény alkalmazásában, mint csillag az égen – állítják a háromszéki iskolák vezetői, azt ellenben biztosan tudják, ha tőlük függ, amíg gyermek van, a legkisebb faluban is lesz iskola. Ezt vallja Kasléder József, Málnás község polgármestere is, akinek azzal kell szembenéznie, hogy a januártól életbe lépő fejkvóta alapú finanszírozás a jelenleginél is nehezebb helyzetbe hozza a három tanulóval működő zalánpataki és a tíztanulós málnásfürdői iskolát.
Tomsa Enikő osztályában elsősök, másodikosok és negyedikesek tanulnak. A tíz málnásfürdői kisdiák úgy összeszokott, hogy legszívesebben jövőre is együtt maradnának. A negyedikeseknek szeptembertől menniük kell a községközponti iskolába, jelenleg nem lévén harmadikos gyermek, helyüket nem foglalja el senki, de jönnek az elsősök és az előkészítő évesek. A baj az utóbbiakkal adódik, mivel így egy osztályban lennének a hatévesek a tízévesekkel, a játék a tanulással, ami a tanítónő szerint minden korosztálynak hátrányt jelentene, mivel ő egyedül képtelen ötven percben négy-öt féle foglalkozást tartani. "Nemsokára itt a tanév közepe, és még nem tudjuk, hogy az előkészítő osztályok az óvodában vagy az iskolában fognak-e működni, és ki fogja tanítani ezeket a gyermekeket. Ez a bizonytalanság főként falun érezhető, mert a városi iskolákban külön tantermekben foglalkoznak majd ezzel a korosztállyal.
"Az olyan helyzetekben, ahol a tanító négy osztályt tanít, nehéz lesz az ötödiket is átvenni, ez szakmailag szinte lehetetlen. A hatéves gyermekekkel játékosan kell foglalkoznunk, a negyedikeseket pedig úgy kell felkészítenünk, hogy bármelyik iskola ötödik osztályában megállják a helyüket. Ezt a kettőt nehéz összeegyeztetni, ez mindenkinek hátrányt jelent" – véli Tomsa Enikő. Az óvónő sem tartja jónak az előkészítő csoport osztállyá alakítását. Téglás Csilla csoportjában tizenhatan vannak, a törvény szerint a jelenlegi nagycsoportosok és előkészítősök is átlépnek jövőben az iskolába, ami Málnásfürdőn nyolc gyermeket érint.
A bizonytalanságot tetézi az óvodának és iskolának helyet adó ingatlan ügye is. Az épületet már több mint három éve visszakapta tulajdonosa, aki megfelelő vételár ellenében lemondana róla, de nincs pénz. Kovács Attila iskolaigazgató egy régebbi helyzetről tájékoztatott, amikor az oktatási minisztérium hajlandó lett volna a felmérés alapján megállapított negyvenezer eurót kifizetni az ingatlanért, de "jött a válság, és nem lett semmi a vásárból". Kasléder József polgármester szerint megkésett a visszaszolgáltatás, elfogyott a pénz, leállt a kormány vonatkozó programja. De amíg gyermek van, iskola is lesz – hangsúlyozza a községvezető, aki úgy érzi, némelyek (nem nevezte meg, hogy kire, kikre gondol) a két kis iskola, a málnásfürdői és a zalánpataki megszüntetését kívánják. "Minden gyermeknek jogában áll tanulni, amíg én itt polgármester vagyok, a két iskola is működni fog" – szögezte le Kasléder József. Az önkormányzatnak jelenleg óriási adóssága van, de a polgármester bízik abban, előbb vagy utóbb a községé lesz a málnásfürdői tanoda épülete.
A málnási iskolák fenntartási nehézségei semmiben nem különböznek Háromszék falvainak helyzetétől. Alig akad olyan község a megyében, ahol az iskolai pénzügyi központ megközelíti a háromszázas gyermeklétszámot – legtöbb helyen a kétszázat sem éri el, példa erre többek között Málnás, ahol a három faluban összesen százharminchét óvodás és iskolás tanul –, márpedig ez alatt az iskolák nem tarthatják meg önállóságukat, a fejkvóta alapú finanszírozás pedig nem teszi lehetővé zökkenőmentes működésüket.