Schmitt: nemzetpolitikára van szükség
Schmitt Pál köztársasági elnök szerint határon túli politika helyett nemzetpolitikára van szükség, ennek alapja a jövőre hatályba lépő alaptörvény, amely egységes magyar nemzetről beszél, továbbá a magyar állampolgársággal is kifejezett tényleges egység. Az államfő tegnap fogadta a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevőit. Az eseményen Schmitt Pál kifejtette: a rendszerváltás óta sokféle "érzelmi és értelmi alapú politizálás" jellemezte a kapcsolattartást a határokon túli magyarsággal.
A megközelítések között téves volt a magyarok szétválasztása: a határon inneni és a határon túli magyarok közötti különbségtétel – mondta az államfő. A köztársasági elnök hangsúlyozta, "az egyetértésért harcolni kell, de összetartozásunk öröklött kincs". Az új alaptörvény és a határon túli magyaroknak megadott magyar állampolgárság lehetővé teszi, hogy "érzelmi és értelmi útkeresés helyett" igazi együttműködés alakuljon ki, és a magyarság világméretű jelenlétére lehetőségek forrásaként lehessen tekinteni – mondta. Mint rámutatott, a Máért összehívása és a Magyar Diaszpóra Tanács létrejötte a régi viták lezárását jelenti, új együttműködést, a Nemzeti Regiszter pedig a kapcsolattartást segíti, a kötődést erősíti.
Bocsánatot kért a török kormányfő tizennégyezer kurd megölése miatt
A török miniszterelnök most először kért bocsánatot azért, hogy a hadsereg csaknem 14 000 kurdot ölt meg a 30-as években kitört nemzetiségi lázadás leverésekor. Recep Tayyip Erdogan tegnap pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja képviselői előtt kijelentette: "Ha szükséges egy állami szintű bocsánatkérés, akkor én most bocsánatot kérek" a Dersim (mai nevén Tunceli) városban 1936 és 1939 között történtekért. Dersim "hazánk újabb kori történelmének egyik legfájdalmasabb és legtragikusabb eseményét jelképezi" – tette hozzá a kormányfő. A kurd felkelés leverése érdekében a török hadsereg kíméletlen bombázásokat és ágyúzásokat hajtott végre Dersim tartományban. A hadsereg hadműveleteit bírósági eljárás nélküli kivégzések követték a zömmel alevita kurdok lakta térségben. A vérengzéseknek összesen 13 806 ember esett áldozatul. A kormányfő a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársaság Néppárt vezetőjének, Kemal Kilicdaroglunak a felhívására reagált, amely szerint Törökországnak szembe kell néznie a múltjával. Kilicdaroglu családja Tunceliből származik.
Lehallgatták a szlovák miniszterelnököt
Iveta Radicová szlovák miniszterelnököt is lehallgatta a szlovák katonai elhárítás – állítja egy szlovák napilap. A legnagyobb példányszámú pozsonyi újság tegnapi számában közöltek szerint ezt a Dáma elnevezésű, a lap által áttanulmányozott titkosszolgálati dokumentum bizonyítja. Újságírók lehallgatása miatt távozni kényszerül hivatalából Lubomír Galko szlovák védelmi miniszter. Az 1989-es rendszerváltás utáni szlovák politika egyik legnagyobb lehallgatási botrányáról szóló első információk hétfőn kerültek nyilvánosságra, s egyelőre teljes bizonyossággal nem tudni, mi van a háttérben, s mik lesznek az ügy következményei. Az öt legnagyobb szlovák napilap főszerkesztői tegnap közös nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a lehallgatott újságírókkal, s határozottan elítélték a lehallgatásokat, a sajtószabadság megsértésének minősítették azokat.
Elítélték Obama volt kampányadomány-gyűjtőjét
Csalás, vesztegetés, pénzmosás és befolyással való üzérkedés miatt tíz és fél év szabadságvesztésre ítélték Chicagóban Antoin Rezko volt ingatlanmogult, aki politikai pályájának korai szakaszában kampányadományokat gyűjtött Barack Obamának, valamint a politikai korrupció miatt leváltott Rod Blagojevichnek, illinoisi demokrata párti kormányzónak. Rezko negyedmillió dollár adományt gyűjtött össze Obama három korai választási kampányához, de az eljárás tisztázta, hogy a jelenlegi elnök nem követett el törvénytelenséget. Az üzletembert még 2008-ban 16 vádpontban bűnösnek találták, de 3 és fél évig azért vártak az ítélethirdetéssel, mert felmerült a lehetősége annak, hogy a vád tanúja lehet a Blagojevich elleni perben.
