Wildpoldsried, a multimilliomos zöld falu

2011. november 26., szombat, Gazdaság

Több mint háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt a dél-bajorországi Wildpoldsried. A falu tizennégy évvel ezelőtt, az elnéptelenedés szélén írta az első megújulóenergia-pályázatot, ma az országos hálózatba visszatáplált fölös áram évi négymillió euró nyereséget hoz az önkormányzatnak és a lakosságnak.

A kis bajor falut nem állami utasításra és dotációval fejlesztették zöldenergia-nagyhatalommá, minden a helyi közösségnek köszönhető. 1997-ben a frissen megválasztott önkormányzat hatalmas dilemma előtt állt: a települést a magas munkanélküliség miatt elnéptelenedés fenyegette. Az új polgármester előtt nemcsak a munkahelyteremtés feladata állt, hanem forrást kellett találnia a helyiek életkörülményeinek javítására és az elvándorlás megakadályozása elkerülése érdekében tervezett fejlesztésekhez, így a sportcsarnokhoz, a művelődési házhoz, a nyugdíjasotthonhoz és a szórakozóhelyhez – mindezt hitel felvétele nélkül.
Az immár harmadik ciklusát töltő polgármester, Arno Zengerle ma hosszú listát tud felmutatni: kilenc közösségi létesítményt avattak fel, köztük iskolát, fitnesztermet, faluházat. Most fejezik be az ötödik biogázüzemet, a hét szélgenerátor mellé megrendeltek még kettőt, már 42 épületet lát el az új távhőközpont, három törpe vízerőmű, árvízvédmű és ökológiai szenny­vízülepítő épült, a közösségi épületeken kívül 190 magánház tetejét fedi napelem. Saját energiaszükségletük több mint háromszorosát termelik meg. A hajdani szerény agrárfalu mára energiaipari központtá vált. A munkanélküliség pedig olyan csekély mértékű, hogy nem is lehet százalékban kifejezni.
A nap-, szél-, biogáz- és vízerőművekből származó elektromos áramot a tartományi elektromos műveknek értékesítik, ebből év végéig négymillió euró bevételre számítanak. Ami azt jelenti, hogy a 2600 lelkes Wildpoldsriedben minden lakosra évi 1500 euró jut, nagyjából fele az egyhavi német átlagfizetésnek.
Civil kezdeményezés
A falu sikere Bajorországban is kivételesnek számít – az eredményhez elsősorban kiszámítható állami energiapolitikára volt szükség, amit a 2000-ben elfogadott megújulóenergia-törvény szavatolt. Ennek értelmében magánszemély és kisvállalkozás is beléphet az áramtermelők közé, a megtermelt zöld energiát pedig húsz évig garantált áron vásárolja meg az áramszolgáltató. Ez a bankok számára is megnyugtató hátteret teremt a zöld energiai fejlesztések hitelezéséhez.
A wildpoldsriedi önkormányzat már 1999-ben kidolgozta a maga húsz évre szóló tervcsomagját. A WIR–2020-nak (Wildpold­sriedi Innovatív Útmutatónak) nevezett leírás tartalmazta a helyiek kívánságlistáját (sportcsarnok, iskola stb.), a közösségi létesítmények és egyéb tervek megvalósíthatósági vázlatait. Az önkormányzat intézményi háttérrel segítette a zöld energiás fejlesztésekre vállalkozó helyieket. A törvénnyel együtt tehát megvolt a kellő ösztönzés a változtatásra. A wildpoldsriediek pedig az új létesítmények megépítése érdekében felmérték, milyen módon érhetnék el a célokat.
A sok kicsi sokra megy elvet választották. Maroknyian összeálltak, és 1999-ben kft.-t alapítottak két, 3,5 megawatt teljesítményű szélgenerátor felépítésére. A szükséges 4,4 millió márka 25 százalékát saját megtakarításaikból adták össze, 70 százalékra hitelt vettek föl, kihasználták azt a bajor tartományi pályázatot, amely a tervezett szélturbinák tesztelését 200 000 márkás vissza nem térítendő összeggel támogatta (az akkori német márka ma 51 eurócentet ér). A tagok 2001-ben újabb kft.-t alapítottak, amelynek már kilencvennégy tagja volt, és akik – lehetőségeikhez mérten – 5–25 ezer márkát dobtak be a közös kasszába további két szélturbina megépítésére. Jelenleg 12 mw a hét szélturbina összteljesítménye, a helyiek pedig befektetésük után tíz év alatt 8–10 százalékos hasznot értek el.
Kötelező és ajánlott feladatok
A wildpoldsriediek újabb és újabb ötletekkel álltak elő. Az egyik tejgazdaságban 2000-ben állt üzembe az első biogázerőmű, ma már négy működik – ugyancsak a helyiek kezdőtőkéjéből finanszírozva –, és összesen 3,2 mw teljesítményt szolgáltat. Ön­kormányzati területhasználati engedéllyel állt működésbe az ökológiai szennyvíztisztító, amelynek révén ma már a falu minden háza csatornázott. Mivel a közeli hulladéklerakót évekkel ezelőtt bezárták, a helyiek szelektíven gyűjtik a szemetet, komposztálják a zöld hulladékot, a kerttel nem rendelkezőkét külön kukásautó gyűjti be és szállítja a központi komposztálóüzembe.
Legtöbben a napenergia hasznosításába szálltak be, a falu 190 épületét fedi napelem, amelyek 3,9 mw elektromos energiát állítanak elő. A megtermelt energiát az AÜW köteles átvenni, az energiaforrástól (nap, szél stb.) és – az előző évet alapul véve – a mennyiségtől függően 45,7–57,4 eurócent/kilowattóra áron. Az áramszolgáltató minden, napenergiából származó kilowattóráért 12 centet térít vissza az ingatlantulajdonosnak, aki máskülönben 26 centet fizetne egy kilowattóra "hagyományos áramért – vagyis végül 38 cent lesz a nyeresége. Ha pedig saját áramfogyasztása 30 százalékát maga állítja elő, 16 cent fizetségben részesül a beszolgáltatott elektromos energiáért. A kedvező szabályozás hatására többen bankhitelt vettek föl, hogy házukra napelemet szereltethessenek. Igaz, jó néhány év, amíg megtérül, de biztos befektetés.
A 2005-ben átadott új közösségi ház alagsorában távhőközpontot létesítettek. A régi, környezetszennyező olajkazánt leselejtezték, helyette a vidék adottságaihoz jobban alkalmazkodó fapelletkazánt állítottak be. A falut körülölelő 1,4 hektáros erdő szolgáltatta az alapanyagot a főleg faszerkezetű új épületekhez, ez volt a megújuló anyagok közül a legésszerűbb választás. Az építmények mind megfelelnek a német passzívház minősítésnek, amely teljes körű szigetelést, energiatakarékos háztartási készülékeket ír elő, és tiltja az olajfűtést. A helyiek körében állandó téma az energiatakarékosság, egyikük kifejlesztett egy árammonitort (Joonior), amely akkor kapcsolja be a rákötött háztartási készülékeket (például a mosógépet), amikor olcsó az áram.
Szálloda a kíváncsiaknak
A wildpoldsriedi önkormányzat tervei közt szerepel a távfűtés kibővítése, LED-világítást terveznek az utcákra, és a faluház-kávézó-oktatóközpont komplexumhoz csatlakozva épül a szálloda, amely az eredményekre kíváncsi "zöld turistákat" fogadja majd. A fejlesztéseket a tartományi pályázatok, az önkormányzat megtakarításai, valamint a wildpoldsriediek hozzájárulásai révén tudják megvalósítani.
Gyakran előfordul, hogy olyan sok áramot termelnek, amit az áramszolgáltató kapacitás híján nem tud átvenni, ezért 37 darabos elektromosautó-flotta beszerzését tervezik, valamint az áram helyi tárolásán is gondolkodnak: a bőséggel rendelkezésre álló energiával vizet és szén-dioxidot alakítanának metánná, amelyet aztán szükség szerint visszaforgathatnak. Jelenleg a Sie­mens Smart Grid elektromos vezeték­hálózatát tesztelik, amely a kiszámíthatatlan zöldenergia-termelés és az előre jelez­hető lakossági áramfogyasztás függvényében oda irányítja az áramot, ahol igény van rá.
(az origo.hu nyomán)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2011-11-25: Közélet - :

Holnap nyílik a korcsolyapálya

A volt bölcsőde, jelenlegi vérközpont és a Multitrans közötti részen felállított korcsolyapálya holnaptól fogadja a látogatókat.
2011-11-26: Gazdaság - :

Honnan az IMF pénze?

A 188 tagország befizetéseiből és egy óriási aranykészletből gazdálkodik többek között a Nemzetközi Valutaalap.