1877–1903Háromszék vármegye Potsa József 26 éves főispánsága idején

2011. november 26., szombat, Múltidéző

1881. augusztus 26-án Háromszék vármegye közgyűlésén Székely Gergely képviselő azt kifogásolta, hogy az alispán jelentésében nem foglalkozott a lapokban megjelenő román határsértés ügyével.

Be­reck polgármestere értesítette a főispánt, hogy a revindikált havasokon – olyan nagy havasi erdős-legelős területekről lévén szó, amelyeket valamikor a hegyaljai falvak birtokoltak, később a székely határőrség azonban kisajátította ezeket –, az úgynevezett Jávoros-havason Románia őrházat építtetett, és azt katonasággal látta el. Románia kész volt vegyes bizottság által a határvonalat megállapítani és kijelölni. Magyar részről a határsáv megállapításával Béldi Ger­gelyt, Maros-Torda főispánját, Potsa József főispánt és Forró Ferenc alispánt bízták meg. Apor Gábor 1884-ben alispánná választásával örökölte Forró Ferenc helyét a magyar–román országos határrendező vegyes bizottságban.
A háromszéki románság anyanyelvi oktatása érdekében emelte fel szavát Román Miron erdélyi görögkeleti érsek. 1883. május 8-án Háromszék vármegye közigazgatási ülésén vitatták meg a Komáromy Andor tanfelügyelőnek címzett, őt felelősségre vonó levelet. A főpap azt kifogásolta, hogy Sepsi­szentgyörgyön, Bükszádon, Mikóúj­faluban, Bodolán és Zágonban nagy számú görögkeleti vallású hívő él, aki az ottani iskolában román nyelvű oktatásban nem részesülhet. A tanfelügyelő figyelmét arra hívta fel, hogy a törvény értelmében gondoskodjék a román gyermekek anyanyelvű oktatásának biztosításáról. Komáromi Andor válaszában kifejtette, hogy a felekezeti hovatartozás és a román anyanyelvűség közelről sem azonos fogalmat takar. Statisztikai adatok szerint Sepsiszentgyörgyön 461, Bükszádon 514, Mikóújfaluban 781 ortodox vallású személy közül Sepsiszent­györgyön 31, Mikóújfaluban 15 személy vallotta magát román nemzetiségűnek, Bük­szádon pedig egyetlen román ajkú egyén sem található. A románság száma tehát elenyésző, és az anyanyelvű oktatás tekintetében ez a minimális jelenlét figyelembe nem vehető. Zágonban jó községi iskola mellett a görögkeleti felekezet iskolát tartott fenn, de az épület oly rossz állapotba került, hogy normális működtetése kérdésessé vált. Arra a furcsa és nehezen értékelhető állapotra, miszerint az ortodox vallás és a román nemzetiség nem minden esetben fedi egymást, némiképpen eligazítást kapunk Mikóújfalu példájából. A Székely Nemzet hírlap 1895. március 4-i számában A Szé­kelyek áttérése a román egyházra című írás arról tudósít, hogy Mikóújfaluban a római katolikus hitet követő székely családok tömegesen térnek át a románok vallására, erre az elhatározásukra Sólyom Géza katolikus pap kapzsisága adott okot, aki az egyházi szolgáltatások fejében oly magas takszát követelt híveitől, hogy azok egy része lemondott vallásáról, és a sokkal inkább megfizethető ortodox egyház szolgáltatásait választotta.
Országszerte nagy lelkesedéssel készültek a vármegyék, városok az ezeréves Ma­gyar­ország 1896-os méltó megünneplésére. Or­szágos viszonylatban határozták el, hogy a vármegyei törvényhatóságok írnák meg saját közösségük történelmét. Ezt cselekedték a székelyföldi vármegyék is. Háromszék vármegye törvényhatósági bizottságának 1895. június 14-i közgyűlésén elhatározták, hogy az ezeréves ünnepre egy közös székely tárgyú festmény elkészítésével jelentkeznek. Csík és Udvarhely vármegye azonban nem járult hozzá az érdekes és nem mindennapi elképzelés valóra váltásához.
A dualista államszervezet létrehozatalát követően a kormányzó szabadelvű párt az 1867-es kiegyezést támogató politikusokat tömörítette. Ezzel szembehelyezkedett a Kossuth Lajos véleményét hangoztatók tábora, akik ellenezték az Ausztriával való szövetséget, mert szerintük a Habsburg-monarchia valamikori felbomlása Magyar­ország fennmaradását is veszélyeztetheti. 1878. július 9-én megalakult a szabadelvű párt Háromszék megyei szervezete, elnökének Thuri Gergelyt választották. Köz­ponti bizottságának tagja volt Beke Sá­muel, Tompa Albert, Veress György, Kónya Lázár, Zathureczky József, Révay Pál, Hollaky Attila, Hadnagy Károly stb. A párt jelenlétét ritkán éreztette, elsősorban az országgyűlési választások alkalmával rendeztek összejöveteleket abból a célból, hogy az országházba a kormány politikáját támogató jelöltek minél nagyobb számban kerüljenek be. Sepsiszentgyörgyön is megalakult a párt helyi szervezete Bendek János közjegyző elnökségével. Az idő múlásával a kormányzó párt be nem váltott ígéretei és az egyre súlyosbodó szociális nehézségek következtében az ellenzék népszerűsége növekedett, a szabadelvű párt támogatottsága gyengült. Kézdi kerületben, de Kézdi­vásárhelyen is előfordult, hogy a választók az ellenzék jelöltjére adták a szavazatok többségét. Már 1881-ben a kormányt támogató képviselők egységét megtörte két függetlenségi párti képviselő: Sepsiszent­györgyön Tisza Kál­mánt, az illyefalvi kerületben Jókai Mórt, Bereckben Gábor Pétert, az orbai kerületben Thury Gergelyt, Kézdi kerületben Lázár Mihályt, Kézdivásárhelyen viszont Ugron Ákost és a nagyajtai kerületben Incze József függetlenségi jelölteket választották meg.

(folytatjuk)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 520
szavazógép
2011-11-26: Közélet - Tófalvi Zoltán:

A Páskándi-dosszié, 4. (Megtorlások Erdélyben)

Szabadulás után
Páskándi Géza letartóztatásának körülményeiről, börtönélményeiről több kötetben, jegyzetben, drámában írt. Meglepő módon éppen a legdrámaibb időszakról, a vallatás, kihallgatás atmoszférájáról, egyedi, minden politikai letartóztatottnál különböző világáról írt a legkevesebbet. Nem csak ő volt ebben a helyzetben.
2011-11-26: Múltidéző - Kádár Gyula:

Sepsiszentgyörgy népessége

Egy korábbi sorozatomban bemutattam Sepsiszentgyörgy korai történelmét. Ez alkalommal a település népesedéstörténetét ismertetem. Megpróbálok rávilágítani arra is, hogy kik laktak itt a honfoglalás utáni századokban, milyen nemzetiségűek voltak, és milyen nyelven beszéltek.