A szakszervezetek a munkabeszüntetéstől azt várják, hogy a kormány vonja vissza a 38 mellékvonal bezárására vonatkozó elképzeléseit, és kezdődjenek érdemi tárgyalások az érintettek között a témában. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szerint a munkabeszüntetés szervezői tévesen és indokolatlanul hivatkoznak vélelmezett vonalmegszüntetési döntésekre. A jövő évi menetrend kialakítása még nem zárult le, és nem születhetett döntés a 38 mellékvonalról. A GKM közölte: nem engedhet olyan követeléseknek, amelyek a közpénzek hatékony felhasználása, a pazarlást felszámoló, utasbarát menetrend kialakítása érdekében felvetett javaslatának újragondolását nem szakmai érvek mentén, hanem téves információkra alapozva kezdeményezik. A sztrájkot követően Mózes Tibor, a VDSZSZ vezető ügyvivője sikeresnek értékelte a munkabeszüntetést, mint mondta, a vasutas munkavállalók jelentős többsége részt vett. Simon Dezső, a VSZ elnöke úgy fogalmazott: a beérkezett információk alapján nagy arányú volt a sztrájk támogatottsága, a vonatok döntő többsége állt. A MÁV tájékoztatása szerint a munkabeszüntetés ideje alatt több helyen is közlekedtek a személyszállító vonatok, a vasutasok egy része felvette a munkát. A teherszállító vonatok nem közlekedtek. Az MTI helyi tudósítóinak jelentései szerint az utasok többnyire türelmesen viselték a forgalmi fennakadásokat. A vasútállomásokon alig akadtak várakozó utasok, az emberek többsége ugyanis tudott a sztrájkról. Sokan megértéssel nyilatkoztak az akció céljáról, de úgy gondolták, hogy a tiltakozás e formája alkalmasabb az utasok bosszantására, mint a cél elérésére. Több érintett településen — Fehérgyarmaton, Körmenden, Vésztőn — a sztrájkkal egyidőben demonstrációt tartottak a vasútvonalak tervezett bezárása ellen. A MÁV közlése szerint a munkabeszüntetés után — napközben — még késésekre, járatkimaradásokra kell számítani. A vasúti közlekedés teljes normalizálódását az esti, de inkább a ma hajnali órákra várták.