Közeledik december elseje, minden románok nagy ünnepe! Sajnos, ez a nap a székely népnek nem ünnep, mert ezzel kezdődik a másodrangú állampolgárrá süllyesztése! E napon egyenlőséget ígértek neki, és azokkal is maradt!
Épp ezért leltárt készítünk. Megnézzük, mérlegre tesszük, mit végeztünk nemzeti megmaradásunk szolgálatában. Léptünk-e előbbre a területi önkormányzás terén? Tudatosítottuk-e eléggé, hogy a székely népet már nem szabad kisebbségként kezelni? Kerestük-e a választ arra: a székely ember miért nem találja helyét Romániában? Tudatosult-e bennünk, hogy azért, mert Romániában hazátlannak, bozgornak, Magyarországon – még mindig – románnak tekintenek? Ebből az áldatlan helyzetünkből következik az is, hogy a székely népnek biztosítani kell a saját hazához való jogot! Ez nem lehet más, mint saját szülőföldje, ahol a haza melegét érezheti!
Nos, van-e hazája a székelynek? Erre az egyszerűnek látszó kérdésre keressük a választ. Megpróbáljuk megfogalmazni azt is, mit értünk a székely haza fogalmán. Mit jelent a székelynek a Székelyföld? Tudja-e a székely ember, ha külön nép, minthogy az, akkor őt is megilleti a teljes önrendelkezés, beleértve a saját állam alapításához való jogot is? Tudja-e azt, hogy ha a román politikai elit nem hajlandó elismerni Székelyföld Románián belüli teljes jogkörű önkormányzatát, akkor nagyobb összefogásra és határozottabb küzdelemre van szükség?! Mert milyen haza az, ahol mások és máshol döntenek az őt érintő fontosabb kérdésekben? Milyen haza az, ahol a területi átszervezés, a régiósítás célja a Székelyföld feldarabolása, a székelység elrománosítása?
A székelység tudatában van annak, hogy területi önkormányzat nélkül nincs jövője. Tudja, hogy néhány év, évtized alatt számszerű kisebbségbe szorulhat. Tudja, hogy a román nacionalizmus az etnikai arányok megváltoztatására, az asszimiláció felgyorsítására törekszik. Tudja, hogy a számszerű kisebbségbe kerülés velejárója a kiszolgáltatottság, a szórványosodás. Tudja azt is, hogy ez csak úgy kerülhető el, ha megteremti a saját hazáját.
A székely haza alapja a törvényes keretek között megszervezett székelyföldi területi önkormányzat, autonómia lehet. A saját törvényhozás. Olyan területi autonómia, ahol a magyar és a román egyformán hivatalos nyelv, ahol az etnikai arányokat szigorúan tiszteletben tartva kormányoznak, és saját szimbólumokkal rendelkezik. A székely nép olyan hazát akar, ahol a döntések helyben születnek. A székely olyan hazát akar, ahol egyenes gerinccel és nem megtűrt kisebbségként élhet. A székely nép tudatában van annak is, hogy a 21. században nincs szükség új határok létrehozására.
A székelység, amely a magyar történelem, kultúra és nyelv része, soha nem fog lemondani az önkormányzat, az önrendelkezés jogáról. Nem fogja eltűrni Székelyföld felszabdalását. Hiszi, hogy a határok átjárhatósága révén a magyar nemzet különálló népcsoportjaként megmaradhat ősei földjén, a magyar kultúra őrzőjének. E nép meggyőződésévé kell válnia annak a gondolatnak, hogy összefogással megteremthető a Románián belüli belső önrendelkezés.
A székely haza megvalósítható! A széles jogkörű területi önkormányzat, az önrendelkezés e formája képes biztosítani az otthonérzetet, a székely haza melegségét.
Tegyünk érte, hogy otthon legyünk e hazában!
