Az erről szóló döntés előkészítése közben érvek és ellenérvek hangzottak el. Az októberi soros ülésen arról határoztak, hogy március 11-re népszavazást írnak ki, megkérdezik a lakosságot: akarja-e vagy sem, hogy módosítsák a jelenlegi Kovászna megye határait, s létrejöjjön a Székelyföld nevű közigazgatási egység.
A szerdai ülésen Sztakics István jogász ismertette a prefektúra levelét, melyben felszólítja az önkormányzatot a határozat visszavonására, ellenkező esetben a közigazgatási bíróságon támadja meg azt. Indoklásként szerepel, hogy az előírtnál kevesebben terjesztették be a tervezetet (kilencen, míg a testület egyharmada tíz tagot jelent – szerk. megj.), nem pontosították, Székely­föld milyen közigazgatási egység lenne, nem részletezték, hogy a megye területén minden városban és községben tartanának népszavazást, vagy csak némelyikben, nem jelölték meg, milyen pénzből szerveznék azt meg, az ülés alatt született módosító javaslatokat nem vitatták meg szakbizottságok, az egész eljárás nem teljesítette az átláthatóság követelményét.
Tamás Sándor tanácselnök indítványozta, ne vonják vissza a határozatot, menjenek előre, miként a könyvtárigazgatói versenyvizsga esetében tették: három és fél év alatt eljutottak oda, hogy hivatalosan is olyan igazgatója lehet az intézménynek, aki ismeri a magyar nyelvet és kultúrát. Lehet, hogy akadnak formai és tartalmi hiányosságai a határozatnak, ezek egy része értelmezhető, de ettől függetlenül menjenek tovább. Hisz az igazságszolgáltatás pártatlansá­gában, ám nincs meggyőződve arról, hogy Romániában minden esetben működik is, de döntés születik, s azután is vissza lehet térni az eredeti elképzelésre – fűzte hozzá.
Kulcsár Terza József, az MPP-frakció vezetője kifejtette: a felszólítás szerinte nem törvényes, mert kizárólag román nyelvű, mi meg Székelyföldön vagyunk, ahol a magyarság többségben él. Máso­d­sorban nem látja a prefektus javaslatát, hogyan nézne ki az a határozat, amit elfogadna. A továbbiakban a kormánymegbízott levelének tételeit cáfolta. A felszólítás kifogásolja, hogy nincs leírva, mely településeken tartanak népszavazást, miközben a határozat a teljes megyéről szól. Hol az átláthatóság hiánya? Ki kellett volna függeszteni? Nem kérdezték meg a lakosságot? Éppen arról szól a népszavazás, hogy meg akarják kérdezni. A szónok idézte György Ervin korábbi nyilatkozatát: hiába magyar ügy, ha törvénytelen. Erre reagálva azt mondta: hiába van magyar prefektusunk, ha magyarellenes! Amennyiben a kormánymegbízott megtámadja a törvényszéken a határozatot, elvárja, hogy lemondjon, mert a székelységnek nincs szüksége ilyen prefektusra, még akkor sem, ha magyar.
Az ülésen részt vett Édler András RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki elmondta: hosszú idő után eljutottunk oda, hogy a prefektus csak formai hibákra hivatkozik. Két út áll a tanács előtt. Egyik az, hogy próbálnak hadakozni azzal az igazságszolgáltatással, melyben ő – a tanácselnökkel ellentétben – nem bízik. A másik, hogy kijavítják a formai hibákat, ami egy rendes tanácsülésen megoldható, s úgy mennek tovább. Ha azután is megtámadja a prefektus, akkor már jogosan mondhatnák azt, amit az előző hozzászóló. De, legyenek okosak! – ajánlotta a honatya.
Tulit Attila MPP-képviselő is amellett érvelt, hogy javítsák ki a hibákat, mert hamarabb célba érnének. Ez olyan formai hiba, ami makacs matematika: a kilenc az nem tíz! Ha perre mennek, egyértelmű, hogy annak nem lesz hamar vége. Tehát, szerinte újból be kell terjeszteni a határozatot.
Tamás Sándor azzal érvelt, hogy menet közben, a bírósági szakasz bármely szintjén vissza lehet lépni. De továbbra is amellett szállt síkra, hogy menjenek tovább, tegyék érzékenyebbé az igazságszolgáltatást e kérdések iránt.
Mivel a kormánymegbízott felszólítására válaszolni kell, szavazásra bocsátották, mi legyen a felelet. A román tanácstagok ellenszavazata mellett az RMDSZ- és az MPP-frakció együttesen megszavazta az elnök javaslatát. Kulcsár-Terza József leszögezte, nem azért szavaztak így, mert egyetértenek az eljárással, hanem a prefektusi felszólítás ellen voksoltak.