A titkolózás ellenszenvet szül: mindenki attól tart, kész tények elé állítják, rájuk akarják erőltetni a nyugalmukat fel­dúló, legelőiket, termőföldjüket, érintetlen természeti kin­cse­iket veszélyeztető, patakjaik vizét csőbe záró monstrumo­kat. Míg másnak csupán üzlet az egész, addig nekik ez az életük – vallják. A környezetvédők szerint bármit ígérnek is a befektetők, tetteik nyomát nem lehet eltüntetni, óhatatlanul is sebet ejtenek erdeinken, a patakok medrén, állat- és növényvilágunk visszafordíthatatlanul megváltozik.
Jöttek, láttak, vissza nem tértek
Bardocon nem sokat időztek a Pannon Construct munkatársai: néhány helyre bekopogtak, jelezték, itt vannak, tiszteltetnek mindenkit, papírkötegeket hagytak hátra, majd ahogy jöttek, el is mentek. Azóta sem látták őket.
Balázsi Dénes polgármestert esztendővel ezelőtt megkereste a cég egyik képviselője, dokumentációt is hátrahagyott – a térképen pirossal meghúzott vonal jelezte, hova képzelték el az erőművet –, de azóta sem jelentkeztek. A községvezető véleménye az, hogy a vízi erőmű – legyen az akár törpe is – telepítése olyan horderejű kérdés, amelybe bele kellene vonni a falu népét is. Mégsem tartja kizártnak: óhajuktól függetlenül is megvalósul a beruházás. "Nem vagyok nagy támogatója az ilyen jellegű befektetéseknek, ráadásul itt különösen nem látom értelmét, hiszen a Kormos hozama nem egyforma, egy esztendőben akár három-négy hónapig is drasztikusan visszaesik. Amikor ezt felvetettem, a fiatalember azt válaszolta, ha így áll a helyzet, akkor abban az időszakban nem fognak termelni. Ha egy évben csak hét-nyolc hónapot lehetne zavartalanul működtetni, az megérné nekik? Kétlem..." – vélekedett Balázsi Dénes.
Hasonlóképpen járt az erdőfülei közbirtokosság elnöke, Csog Bálint. Felkereste egy fiatalember, jó vastag iratcsomót is átadott neki, majd arról érdeklődött, lehetséges lenne-e, hogy az újkormosi részen két és fél áras területet béreljenek eszközeik tárolására. "Kis terület, biztos találunk rá megoldást, mondtam, de hozzáfűztem, ilyen esetekben közgyűlés vagy legalább az igazgatótanács elé kell vinni, mert nekem egyedül nincs jogom dönteni. Megegyeztünk, hogy még beszélünk, de azóta sem jelentkeztek, úgyhogy nem tudok semmit az ügy folytatásáról" – zárta rövidre a beszélgetést a közbirtokosság elnöke.
Csempézzük ki a Hargitát!
A Kormos Egyesületnek nem fő tevékenysége a környezetvédelem, de szerintük ez a beruházás olyan kérdéseket vet fel, amelyeket nem hagyhatnak szó nélkül. Szőcs Szilárd úgy fogalmazott, ilyen esetekben nem kizárólag annak a közösségnek kell hallatnia szavát, amelyet közvetlenül érint, hanem az egész régiónak is, hiszen ami ma Erdőfülében megtörténik, holnap Vargyast, Nagyajtát és Bölönt is elérheti. Attól tart, hogy a munka során kilométerek hosszán megváltozik a táj arculata, az állatok élettere pedig megszűnik. A Kormos-patak vize jókora hányadának csőbe zárása szerinte olyan, mintha a Hargita kicsempészésébe fognánk: lehet, hogy szépen csillogna, de az már nem a miénk lenne. "Idegen cég szándékszik megtelepedni, környezetünket megváltoztatná, de velünk szóba sem állna. Valószínűsíthető, a falunak még annyi hasznot sem hagynának, hogy az építők innen kerüljenek ki, a létesítmény működtetőit is máshonnan hoznák, az adót és a hasznot is máshova fizetnék. Nekik »csak« a területünk és a Kormos jó, tiszta vize kell. Fel kell lépnünk, amíg nem késő" – mondotta Szőcs Szilárd.
Kell a víz a falunak
Nagybacon polgármesteri hivatalát régebben és az elmúlt időszakban is felkeresték a csíkiak. Előbb csak az elképzeléseiket tartalmazó iratcsomót adták át, aztán idén ősszel engedélyt kértek, hogy a köztulajdonban levő Barót-pataka mellett hú­zódó út mellé lefektethessék a csöveiket. "Maga az épület nem lenne nagy, alig ötven négyzetmétert építenének be, kicsit fennebb gátrendszert alakítanánk ki, ahol a víz összegyűl, a csövek pedig a föld alatt húzódnának. A dokumentáció szerint gondjuk lenne a környezetre is, úgyhogy első pillanatban hajlottam volna arra, hogy aláírjam, hiszen a törvény által kért minden követelménynek eleget tettek" – nyilatkozta a polgármester. Bardocz Csaba a tervek részletes átnézését követően mégsem adta áldását a Pannon Construct elképzeléseire. Kiderült, nem kizárólag a Barót patakának vizét zárnák csőbe, hanem a Fekete-patakét is, márpedig Magyarhermány lakóit abból látják el ivóvízzel. "Megírtam, ha nem változtatnak a terveken, nem írhatom alá, hiszen a falu nem maradhat víz nélkül."
Kérdezzék meg a gazdákat
Akácsos Dénes, a magyarhermányi közbirtokosság elnöke is látta az iratcsomót, de, mint mondja, valószínűleg tévedésből, mert nekik nincs a patakkal szomszédos területük. Meséli, Simon András alpolgármester telefonált, hogy menjen be a hivatalba, mert szóba akarnak vele állni. Be is ment, találkozott a cég képviselőjével, s átvette tőle a papírokat. "Csak otthon néztem át alaposan a dossziét, s akkor jöttem rá, sem az építés, sem a csöveknek szánt hely nincs a mi területünkön. Meg is írtuk nekik, hogy tervük vagy húsz gazdát érint, de minket nem. A tértivevénnyel feladott levelünk visszajött, azóta sem keresett meg senki, s nem is hallottam az egészről semmit."
Akácsos Dénes szerint mindenképp szóba kellene állniuk a gazdákkal, hiszen az ő érdeküket nem sértheti, nem írhatja felül semmilyen üzleti cél. Javasolja, az illetékesek is fontolják meg, mire adnak engedélyt, mert – bár nem szakember – meggyőződése, ha a patak vizét csőbe fogják, több kilométeren kihal az állatvilág.
Tiltakoznak a környezetvédők
A törpe vízi erőművek építésének hírére az erdővidéki környezetvédő egyesületek is felkapták a fejüket. Nem nézik jó szemmel, hogy olyan létesítmények jönnek létre, melyek több kilométerek hosszán veszélyeztetik az érintetlen tájat, s több ezer méteren vizet vesznek el az időjárás ingadozására amúgy is nagyon érzékeny patakokból.
Leghatározottabban a baróti székhelyű Zöld Ifjak Környe­zetvédelmi Egyesülete (ZIKE) lépett fel. Kétségbe vonják, hogy valóban szakértők készítették-e a cég hatástanulmányát, hiszen az formára és stílusra sem igazán felel meg a követelményeknek, ráadásul olyan kifejezések is feltűnnek benne, amelyek pontos értelmét csak találgatni lehet (pl. vegetaţia rurală). A Pannon Construct iratcsomójának ellensúlyozásaként csíkszeredai és kolozsvári szakemberek bevonásával több hete saját hatástanulmányon dolgoznak: hidrogeológiai, biológiai, környezetvédelmi, turisztikai és halászati szempontból egyaránt megvizsgálnák, milyen következményei lehetnek az erőművek jelenlétének. Az egyesület programfelelőse, Derzsi Kázmér szerint nem szabad hagyni, hogy hegyeink, borvizünk és erdeink idegen kézre kerülését követően patakjaink vize is másnak hajtson hasznot. "Fánk feldolgozatlanul hagyja el vidékünket, idegen cég bányássza ki szenünket, a borvíztársaság máshova adózik. És tönkre tennék, elvennék egyik utolsó értékünket, az érintetlennek mondható tájunkat és gazdag vadvilágunkat. Közös erővel kellene fellépnünk, hogy ezt megakadályozzuk" – mondotta a programfelelős.
A napokban levélben fordultak Kovászna Megye Taná­csához, a kormánymegbízotti hivatalhoz és az erdővidéki önkormányzatokhoz. Azt írják, a vízi és vízfüggő ökoszisztémák károsodása vagy netán elpusztulása esetén a pisztrángok szaporodását ellehetetlenítenék, a szárazabb hónapokban pedig a vízhiány más állatpo­pulációkra is kihatna. Azt kérik a megyei és helyi illetékesektől, foglaljanak állást, "kistérségünk környezeti és természeti értékeinek megóvása érdekében" határolódjanak el a kezdeményezéstől. "A Baróti-medence, Erdővidék viszonylagos elszigeteltségének köszönhetően, az utóbbi években lemaradt a máshol észlelhető infrastrukturális fejlesztések és beruházások terén, ám ugyanakkor megőrzött egy olyan környezetet, amely lassan a korábbi ipari tevékenységek (bányászat, brikettgyártás) okozta káros környezeti hatások begyógyítására is képes. Ez önmagában olyan hasznossá, jövedelmezővé tehető értéket képvisel, aminek kihasználása talán hosszabb távon válik jövedelmezővé, mint egy vízi erőmű, de amely nem elpusztítja, feléli önmagát, hanem megőrizhető és fenntarthatóan fejleszthető" – áll a levelükben.
A történetnek itt nincs vége. Még hónapokig, talán évekig nem is lesz. A gazdák és a környezetvédők egymásnak feszülnek, hol papírok lobogtatásával, hol erőből próbálják bizonygatni igazukat. A pénz lobbija vagy a helyi érdekek érvényesülnek – így is feltehetnénk a kérdést. Az sem kizárt, hogy szakítópróbát jelent a sajátjukat, az életüket védő emberek és a közéletünket irányítók között? A Barót- és a Kormos-patakának vize kinek fog hasznot hajtani?