A kellemetlen kolumbiai klíma, valamint a középosztályában kövéredő Kína fenyegeti a világ kávépiacát. Bár most a válság miatt éppen olcsóbb lett, a közeljövőben sorozatban rekordot dönthet a sokak mindennapjaihoz hozzátartozó ital ára.
Csökkenő termés és növekvő kereslet fenyegeti a kávé piacát, de ez még a kisebbik baj. Jóval nehezebb megakadályozni a globális felmelegedés káros hatását, ami Kolumbiában az elmúlt 33 év legrosszabb terméshozamát eredményezte. A világ második legnagyobb kávéexportőre 2006-ban még 12 millió zsák kávébabot állított elő, idén viszont már csak 9 milliót. Ezért aztán az októberi kilenc hónapos negatív rekord után most minden előrejelzés kávéáremelkedést jósol.
A gazdasági válság kiújulásától való félelmek eddig visszafogták a 2010-ben meglódult árakat – ez nemcsak a kávéra igaz, hanem más termékek árára, így a cukorra, kakaóra is –, de a fogyasztási trendek a Nemzetközi Valutaalap szerint tartós növekedést mutatnak, év végére pedig kezdenek apadni a felhalmozott raktárkészletek is. A kolumbiai helyzet így kimutatható lesz az idén tavaszig dinamikusan emelkedő árakban, ráadásul a klímaváltozás nem áll meg az országhatároknál. Ha a kávétermesztő nagyhatalomnak számító Brazíliát is nagyobb aszály sújtaná, annak már drámai következménye lenne az árakra. A brazil ültetvények 27 000 négyzetkilométeren – közel kilencszer akkora területen, mint Háromszék – fekszenek, a mostani kisebb csapadékmennyiség pedig már így is hárommillió zsákkal kisebb termést jelent.
Árcsökkentő válság
A kávé világpiaci árát jelenleg az eurózóna adósságválsága, illetve a dollár–euró árfolyam alakulása befolyásolja. Az erős dollár lefelé nyomja a kávé árát, míg az adósságválság alapvető bizonytalanságot okoz, aminek kifejezetten erős az árcsökkentő hatása. Ez utóbbi nélkül akár tízszázalékos áremelkedéssel számolhatnánk. Az árutőzsdéken nincs jelentős árváltozás, az arabica jövő márciusi termésére vonatkozó 50 tonnánkénti árak az elmúlt napokban 2035–2040 dollár között változtak New Yorkban, a gyengébb minőségű robusta londoni jegyzésára 18,5–20 dollár között változik a tíztonnás csomagokra vonatkoztatva. A bizonytalanság valószínűleg az év végéig megmarad, januártól viszont legalább 5–10 százalékos emelkedés várható. Brazília mellett a feltörekvő kávétermelő országokhoz sorakozik Mexikó évi ötmillió zsák kávébabbal, Etiópia 3,8 millióval, Costa Rica 1,5 millióval és a kitűnő kávékat előállító Guatemala évi 3,5 millióval.
Kávé + Kína = profit
A kínálat mellett a keresleti oldalon is érdemes körülnézni, hiszen egyre többen áhítoznak a kávébabra. Világszerte nő a középosztály mérete, és a kávéipar meghatározó cégei is felelőssé tehetők a kávé árának növekedése miatt. Néhány évtizeddel ezelőtt ezek a vállalatok rájöttek, hogy a növekvő nyereségért a világ minden táján el kell terjeszteni a kávéivás kultúráját, az igazán sok pénzért pedig Kínába kell menni. Az 1,3 milliárd lakosú ázsiai ország az ötezer éves teakultúrájáról híres, de a kínaiak kezdik hanyagolni a tradíciókat. Iparági szakértők szerint már 200–250 millió kávéfogyasztó van az országban. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok és Kína kávépiaca nagyjából egyforma – az utóbbiban azonban még hatalmas a növekedési lehetőség.
Az amerikai Starbucks 1999-ben nyitotta meg az első pekingi kávézóját, idén szeptemberben már 470 üzlete volt 42 kínai városban. A kávézólánc a következő négy évben háromszoros növekedésre számít, tehát 2015-ben körülbelül 1500 kínai boltja lesz. A terjeszkedés következő célpontja pedig India.
Finom vagy olcsó?
Két faj adja a világ kávétermését, és persze a finomabb változat a kényesebb. A Coffea arabica jól behatárolható tengerszint fölötti magasságban, 1300–1500 méteren, megfelelő mikroklímában érzi igazán jól magát. Melegben ugyanis nem pusztul el a kávérozsda nevű betegséget okozó gombafaj, a heves esőzések pedig a virágokat teszik tönkre. Kolumbiában mindkét időjárási jelenség gyakoribbá vált. Szakértők szerint egy ellenállóbb, jó minőségű termést hozó, új hibrid kifejlesztéséhez tíz-tizenöt év kell. Létezik egy ellenállóbb kávéfajta is, a Coffea robusta, aminek több a termése és nagyobb a koffeintartalma, ennek ellenére a világ termelésének csak a húsz százalékát adja. Silányabb minősége miatt ugyanis inkább csak keverékekben használják, ami azt is jelenti, hogy az instant löttyöket fogyasztó embereknek kevésbé kell aggódniuk, mint a darált kávéból eszpresszózó ínyenceknek. A robusta kávék többsége Indonéziából, Vietnamból, Elefántcsontpartról és Ugandából származik, ám ezek a régiók sem kaptak "felmentést" a globális klímaváltozás alól. Afrikában az időjárás mellett a társadalmi változások is gondot okozhatnak, Elefántcsontparton például zavargások is akadályozták a kávé és a kakaó exportját.
