Nem könnyű elmondani, mi minden megterem Szalai Demeter nyujtódi konyhakertjében, ott, ahol télen csak akkor nem fúj a Nemere, amikor nem akar. Kertje már "rájár" a Feketeügy völgyét követő folyóparti övezetre. A valóságos diódzsungelről már szóltunk: ahol a legkisebb csemeték és a méteresek százával sorakoznak.
Ő igazi megszállott gyűjtő is, valóságos Sziszi-barát. Lakásában temérdek kép, kiadvány, regény, telefonkártya, érme emlékeztet az osztrák császárnéra és magyar királynéra, Erzsébetre. Legutóbb azzal lepett meg, hogy "Bákóban megkezdték a Sziszi nevű füstölt disznósonka gyártását!" A sonkacímke már ott van gyűjteményében. Azon már nem csodálkoztunk, hogy Szalai Demeter a Sziszi-emlékek kiállítására készül, meghívója nem más, mint az ugyancsak megszállott gyűjtő, a kézdivásárhelyi "cserebereklubos" Beke Ernő.Milyen áldásos lenne, ha fiataljaink, középiskolás diákjaink köréből is minél több megszállott hobbis kerülne ki, mert hiteles és csak enyhén túlzott az a szállóige, hogy "jaj annak a gyermeknek, akinek még hobbija sincsen"! Szalai Demeter már olyan terveket is melenget, hogy Erzsébet-mellszobrot állíttat Nyujtódon. Hinni merjük, hogy erre támogatót is talál majd, lám, a nyujtódi falufelelős, Lukács László jelenleg Kézdivásárhely alpolgármestere.
Kissé különös, és a megszállott gyűjtők szokásaira jellemző, hogy diófacsemetéit Szalai csak annak adja ajándékba, aki közterületre, parkokban, tágas, mutatós családi udvarokon Erzsébet-emlékfákként ülteti el és gondozza: nemcsak a csemetét, hanem Sziszi emlékét is! Aki nem ezt teszi – gondoljuk mi –, annak bizony ki kell nyitnia pénztárcáját. Megéri, mert diócsemetéi ízletes és közel tyúktojás nagyságú termést hoznak.
– Nem is olyan rég egy kézdicsomortáni férfiember keresett meg telefonon – mondta –, aki ötszáz diófacsemete után érdeklődött. Tudok adni, de még nem jött el személyesen. A nemes cél vezényelte személyeket megajándékozom. Kisborosnyóról Damó Gyula nyugalmazott tanító úr keresett fel, két Erzsébet-emlékcsemetét kért az ottani Székelymagyar emlékpark számára.
Damó tanító jeles személyekkel ültetteti el a kisborosnyói emlékfákat. Az egyik nyujtódi csemetét nt. Kató Béla református püspökhelyettes, a másikat Szőcs László kézdi-orbai egyházmegyei református esperes ültette el az erdélyi püspökök emlékkopjáinak elhelyezése-megáldása alkalmával. Hasonló ajándék Sziszi-diócsemetét ültettek Uzonkafürdőn is.
Legutóbbi látogatásunk idején újabb meglepetéssel szolgált e sorok írójánál alig fiatalabb barátunk. Nézd, mondta, itt ez a csicsóka. Megmértem, négy kilogrammot nyomott, egy szál növény alól bányásztam ki! És következett a csicsóka dicsérete, hogy mennyire hasznos ez az áldott gumó, amit e sorok írója gyerekkorában szülőfalujában Árkoson földialma néven ismert. A méltánytalanul mellőzött növény nagyon egyszerűen termelhető, bőven termő és ellenálló. Gumótermésének az a fontos jó tulajdonsága, hogy a cukorbetegek is fogyaszthatják. Ezért érdemes az érintett családok kertjében legalább néhány bokor csicsókát ültetni. A csicsóka fontos diabetikus alapanyag, íze is hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb. A gumókban egy inulin nevű rostos anyag található. Az ebből keletkező gyümölcscukor könnyebben és gyorsabban emészthető, mint a répacukor. A fruktózt a cukorbetegségben szenvedők szervezete a vércukorszint emelkedése nélkül hasznosítja. Ezt a nálunk mellőzött gumós zöldséget a nagyvilág nagy éttermeiben más drága ételek társaságában tálalják. Fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, párolhatjuk, főzhetünk belőle szószokat, kifacsart levéből kitűnő ital készíthető, húsokhoz köretként is adják. A szakácskönyvekben számos csicsókareceptet találhatunk.
