Hároméves pereskedés után tudta visszavenni azt a közel 17 hektáros területet az önkormányzat, melyet a korábbi városvezetés egy izraeli vállalkozónak adott bérbe huszonöt évre, így most már az egész 33 hektáros telek szabaddá vált az ipari park létesítésére. Időközben a város megnyerte a zöldmezős beruházás kivitelezésére benyújtott pályázatát, melyet értelemszerűen nem az egész területre, csak az akkor még a város tulajdonában és kezelésében levő 16 hektárnyira készítettek el – azért számolva azzal, hogy majd visszakapják a bérbe adott részt is, a villany- és gázhálózatot eleve úgy méretezték a pályázatban, hogy az egész ipari parkot kiszolgálhassa. A Regionális Operatív Programnál elnyert, mintegy kilencmillió eurós értékű pályázat egyébként aláírás előtti állapotban, ez a pénz fedezi az ipari parknak a pályázatba bevett 16 hektáros felületén az összes építkezést, a most visszakapott területen pedig az önkormányzatnak – hacsak nem talál rá más forrást – saját költségvetéséből kell állania a további építkezések költségét. A terület felszabadítását, a lelakott épületek, istállók bontását még a tél folyamán elkezdi a városi kertészet.
A leendő ipari parkban olyan vállalkozásoknak szándékszik a város befektetési lehetőséget nyújtani, melyeknél magas a hozzáadott érték, nem környezetszennyezőek, és tevékenységükkel további munkahelyek létrehozásához járulhatnak hozzá. Korábban két cég is érdeklődött már, a svéd Ikea jelezte, ha közművesített telket kap, háromszáz munkást foglalkoztató gyárat épít, illetve a brit acélgyártó Corus Building System már telket is vásárolt, gyárában előre gyártott iparicsarnok-elemeket készítene, ők az ipari park közműveire szándékoztak rácsatlakozni. Mindkét vállalkozás a gazdasági válság miatt "jegelte" az építkezés elindítását, de Antal Árpád András polgármester szerint befektetési szándékukról nem mondtak le.