Az Erdély-központúság és az önkormányzatiság áll az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) programjának középpontjában – hangzott el szombaton Marosvásárhelyen a párt programalkotó kongresszusán.
Az alakulat bejegyzését követően az "első seregszemlének" nevezett összejövetelen számba vették a szervezetépítés jelenlegi stádiumát, ismertették a párt programját, célkitűzéseit. Az EMNP fórumát követően az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tisztújító közgyűlésén Tőkés Lászlót újraválasztották a szervezet elnökévé.
A párt csak eszköz
Rangos meghívottak, a határon túli magyar szervezetek vezetői – többek között Kubatov Gábor, a Fidesz országos pártigazgatója, Répás Zsuzsanna, a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Brezovics Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete –, az EMNT tisztújító közgyűlésére érkező küldöttek jelentében zajlott le szombaton Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt programalkotó fóruma.
Tőkés László, az alakulat védnöke hangsúlyozta: a párt bejegyzése nem lehet öncél, hanem csak eszköz a cél megvalósításában, azaz Erdély újjáépítésében és Székelyföld megépítésében. Az Európai Parlament alelnöke azokat az alapelveket, értékeket fogalmazta meg, amelyeket az új párt magáénak nyilvánít. A többi magyar szervezettel való kapcsolatra utalva Tőkés leszögezte: az EMNP keresi az együttműködés lehetőségét, de a hatalmi monopóliumát foggal-körömmel védő RMDSZ-től azt várják el, hogy ne a román kormány érdekeit képviselje a magyarok körében, hanem a magyarok érdekeit, ebben az esetben partnerek lehetnek. Bírálta továbbá a politikai minimalizmust, a kompromisszumok politikáját, az alkupozíció gyengülését, melyre példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen kialakult helyzetet. A nemzeti érdek mentén történő együttműködés lehetőségét villantotta fel a Magyar Polgári Párttal is, hangsúlyozva azonban: a nemzeti együttműködés rendszerében nem valami ellenében kell együtt dolgozni. Üdvözölte továbbá a Székely Nemzeti Tanácsnak az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére egymillió aláírás gyűjtését célzó polgári kezdeményezésről szóló javaslatát.
Jövőképet a fiataloknak
Kubatov Gábor magyar országgyűlési képviselő, a Fidesz pártigazgatója a pártépítés, kampányolás kihívásairól szólt beszédében, majd Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke számolt be az alakulat bejegyzéséig vezető út nehézségeiről, utalva a Hunyad megyei aláírásgyűjtők meghurcolására is. A bizonyos RMDSZ-es körökhöz közel álló bukaresti ügyvéd feljelentése nyomán indított vizsgálat kapcsán Toró leszögezte: az EMNP megvédi embereit.
A megbízott elnök ismertette egy nyár folyamán végzett közvélemény-kutatás részeredményeit is. Eszerint az erdélyiek 60 százaléka hallott már az új alakulatról, pedig az akkor még nem is volt bejegyezve. A párt támogatottsága Székelyföldön elérte a 25 százalékot, Erdély-szinten pedig meghaladta a húsz százalékot. Toró szerint ez azt jelzi, igény van az új pártra. Támogatóik többnyire erős nemzeti identitástudattal rendelkező, aktív emberek, és örvendetes, hogy a fiatalok körében erős az új alakulat támogatottsága. A felmérésből kiderült továbbá, hogy jóllehet a megkérdezettek 80 százaléka itthon, Erdélyben képzeli el jövőjét, gyermekeit már csak 50 százalékuk látja itthon maradónak, ami azt jelenti, gondok vannak az erdélyi magyarság jövőképével. Ezért a Néppárt feladatai közé tartozik a jövőkép felmutatása is. Toró azt is elmondta: a tiszta emberek pártja szeretnének lenni, nincs helye közöttük az ügyeskedőknek, a gyors karrierre vágyóknak, azoknak, akik a politikában üzleti lehetőséget látnak. Az új párt alapértékei között az Erdély-központúság és az önkormányzatiság erősítése szerepel. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az EMNP kapcsolatára utalva elmondta: azok egymásra vannak utalva, a párt nem létezhet mozgalmi háttér nélkül, ugyanakkor az politikai eszközt jelent a civil szervezet céljainak megvalósítására. Azt is közölte: a hetekben alakulnak meg a Néppárt helyi szervezetei, majd azokra épül rá az országos szervezet, előreláthatólag felbruárban tartják majd az első kongresszust.
Az alakulat programját ismertetve leszögezte: az erdélyi magyarság, az erdélyi autonómia ügyét akarják győzelemre vinni. A választásokra az együttműködés és a verseny helyes arányának megtalálásával készülnek, készek együttműködni azokkal a magyar szervezetekkel, amelyek az erdélyi magyarság törekvéseit, érdekeit képviselik. A megtalált út. Esélyt és szabadságot Erdélynek című keretprogramjukat a következő időszakban töltik fel tartalommal, alapvetően az eurotranszszilvanizmusra építenek, ami az erdélyi hagyományos értékek megőrzését, továbbvitelét jelenti a modern európai értékek bevonásával.
A programalkotó fórumot követő sajtótájékoztatón Toró T. Tibor kifejtette: a Néppártot két vád szokta érni, egyfelől, hogy veszélybe sodorják a magyarság parlamenti képviseletét, másfelől, hogy kiegyeznek, és visszaállítják az egypártrendszert. Ezek azonban alaptalanok, az EMNP iránti igényt azonban jelzi a felmérés eredménye is, ugyanakkor az alakulat az együttműködés és a verseny helyes arányának megtalálásával készül a jövő évi választásokra. Javasolják az etnikai arányosság elvének érvényesítését – a magyarság számarányának megfelelő számú helyet különítenének el a parlamentben –, így a bukaresti szerepvállalást kivonnák a pártpolitikai csatározások kereszttüzéből, tömbben azonban lehetőség nyílna a versenyre. Toró bírálta ugyanakkor a parlamenti és az önkormányzati választások összevonását, szerinte az önkormányzatiság és a demokrácia rovására megy a döntés.
Újraválasztották Tőkést
Az EMNT délutáni tisztújító gyűlésén újraválasztották az elnöki tisztségbe Tőkés Lászlót. Tőkés javaslatára Sándor Krisztinát, az EMNT korábbi elnökhelyettesét választotta a testület az ügyvezető elnöki tisztségbe a Néppártban tevékenykedő Toró T. Tibor helyett. A küldöttgyűlést videoüzenetben köszöntötte Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. "Az autonómia soha fel nem adása a megmaradás záloga" – üzente. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a magyarság nem fogadhatja el a kettős mércét sem a történelmi kérdésekben, sem a napi politikai aktualitások tekintetében. "Amit szabad más népeknek, azt szabad nekünk is. Ha lehet más népeknek autonómiája Európában, akkor lehet nekünk is" – fogalmazott Semjén Zsolt. Az etnikai alapú magyar pártok karakteres politikáját is fontosnak tartotta. Az EMNT küldöttgyűlésén a magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vett részt. Köszöntőbeszédében kijelentette: "nem felkarolt nemzet akarunk lenni, hanem aktív és küzdeni tudó nemzet".
Elnöki beszámolójában Tőkés László áttekintette azt a folyamatot, mely az EMNT megalakulásához vezetett. Úgy vélte, ma újra "olyan ügyszeretettel átitatott szentség lebegi be a termet, mint 1989 decemberében, a nagy elhatározások idején". Tőkés megemlítette, a magyarországi változásoknak döntő szerepe volt a mostani építő hangulat kialakulásában. "Magyarország újból anyaországgá változott" – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, az eurotranszszilvanizmus útján kell haladni előre. Azt is megemlítette, az erdélyi magyarságnak stratégiai partnerséget kell ajánlania az erdélyi románság számára.
A küldöttgyűlésen módosították a szervezet alapszabályát, és újjászervezték annak vezetőtestületeit, mivel azokból meghatározó személyiségek távoztak az Erdélyi Magyar Néppártba.
