A világ megismerését segíti Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete – A kezdetektől a huszadik század végéig című könyve, amelynek ötödik, bővített kiadása az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke a kötet budapesti bemutatóján. A könyv 1978-tól a 2000-es évek elejéig négy kiadásban jelent meg, és csaknem százezres példányban fogyott el.
Mint az MTA elnöke kiemelte, a mű az antik bölcselőktől szinte napjainkig foglalja egységbe az emberi tudást és műveltséget. Szavai szerint a tudomány széttagolódott, tudományterületekre vált szét, Simonyi Károly (fotó) kötete segít abban, hogy egységes képet lehessen alkotni a világról és mindarról, amit az emberiség megalkotott az elmúlt évezredekben. "Minden fizikatanárnak forgatnia kell ezt a könyvet. A Magyar Tudományos Akadémia ezért nemcsak a kötet megjelentetéséhez járult hozzá anyagilag, hanem azt is segíti, hogy eljusson a pedagógusokhoz" – jelentette be Pálinkás József.
Papp Zoltán, az Akadémiai Kiadó tudományos, műszaki és orvosi szerkesztőségének igazgatója kifejtette, hogy a kötet az emberi gondolkodással egyidős tudományág fejlődését mutatja be: a kísérletek, elméletek és bizonyítások könnyen érthető leírásán túl a fizikával sokszor szorosan összefonódva kibontakozó egyetemes bölcselet és művészet alkotásaiból választott szemelvények illusztrálják. "A mű népszerűségét az adja, hogy befogadásához nem kell túlzottan sok fizikai ismeret, így mindenki, aki a kultúra értékei iránt fogékony, értékes olvasmányként forgathatja. A pi-szám értékét például az Ószövetségből, a Királyok Könyve alapján vezeti le, ki gondolná, hogy ilyen szemmel is lehet olvasni a Bibliát?" – fogalmazott Papp Zoltán.
A mostani, ötödik kiadás egyedülálló, hiszen a 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legutoljára egy német kiadás számára dolgozott művén. Az ekkor keletkezett szakaszok, amelyek a 20. század utolsó évtizedét is átfogják, csak most jutnak el a magyar olvasókhoz. "Számos jóslatot tett, felvázolta a fizika akkor nyitott kérdéseit. Ilyen a röntgencsillagászat, az univerzum korára vonatkozó jóslatok. Mára látni, hogy mi valósult meg ezekből a jóslatokból, több Nobel-díjat is kiosztottak ezekből a témákból" – hangsúlyozta az igazgató.
A kötet bevezetője a fizikatörténet kapcsolatát mutatja be a mai élettel. Az első rész az antik örökséget taglalja, Az örökség sáfárai címet viselő, második rész ezer év mérlegét vonja meg, bemutatva, hogy miként mentődött át az ókori tudás főleg bizánci és arab közvetítéssel. A Rombolás és alapozás című fejezet az 1600-as évektől Isaac Newtonig mutatja be a tudomány fejlődését, a negyedik részt a klasszikus fizika kiteljesedésének, az ötödiket pedig a 20. század fizikájának szenteli a szerző.
A könyvbemutatón felolvasták Simonyi Károly fiának, Charles Simonyi szoftverfejlesztőnek és üzletembernek a levelét, amelyben bejelenti, hogy ötéves fordítói-szerkesztői munka nyomán a CRC Press Kiadó gondozásában hamarosan napvilágot lát a mű angol nyelvű változata is.
Simonyi Károly (1916–2001) mérnök, fizikus 1946-ban részt vett a Bay Zoltán által vezetett Hold-radarkísérletben, 1948-ban a Műegyetem soproni fizika–elektrotechnika tanszékén megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót, amiért 1952-ben Kossuth-díjban részesült. 1952-től alapítója és vezetője volt a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) elméleti villamosságtan tanszékének és az MTA Központi Fizikai Kutatóintézete (KFKI) atomfizikai osztályának, ahol párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. 1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének, ezért 1957-ben elbúcsúzott a KFKI-tól, és a BME tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást, ez tette lehetővé egy előadás-sorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének, A fizika kultúrtörténetének a megírását, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia soraiba választotta, 2000-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott.
