Ötvenöt évvel ezelőtt, 1956-ban hunyt el. A Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ásványtan-földtani intézetének tanársegédje, majd pedig 73 éves koráig a Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium jeles tanára, igazgatója volt.
Vargyason született 1874. március 29-én. Nemesi család leszármazottjaként használhatta vargyasi előnevét. Az elemi és a baróti gazdasági népiskola elvégzése után a székelyudvarhelyi Állami Főreáliskolában érettségizett, tanári oklevelét és doktori diplomáját a kolozsvári egyetemen szerezte. A keresztúri gimnázium jeles tanáraként lett tagja a Magyar Természettudományi Társulatnak, a Földrajzi Intézetnek, az EMKE-nek, az Unitárius Irodalmi Társulatnak, a köri Dávid Ferenc Egyletnek. Tiszteletbeli megbízatásokat kapott egyházától. Úttörő munkájaként tartjuk számon doktori értekezését, amely 1901-ben Kolozsváron jelent meg nyomtatásban Adatok a Persá-nyi-hegység északi részének geológiai és petrográfiai ismeretéhez címmel. Számos tudományos és más jellegű dolgozatot közölt gimnáziumának értesítőiben, a Székelykeresztúri és az Udvarhelyi Híradó, a Keresztény Magvető oldalain. Ásvány- és kőzetgyűjteményét a gimnázium, kéziratban lévő önéletírását és emlékét unokái őrzik. Síremlékét faragott kopja jelöli a timafalvi temetőben.
