E táj jó ismerőjének és kutatójának új útirajzát olvasva – Mihály János: Gyalogosan a két Homoród mentén. Székelyudvarhely, 2010 – rácsodálkoztunk, miért működhetett vámhivatal a Rikai-hágón valamikor a XVII. század dereka táján. Bizonyára a terménycsere szabályozására hozhatták létre, mert később nem esik említés a rikai vámról. Vám ide, vám oda, mi ezzel a községgel szomszédosak vagyunk!

Ha a táj beszélni kezd
A homoródújfalusi eltérőtől kitágul a látóhatár, megüli a völgyet az útkereszteződéseknél elterülő községközpont. Az 1876-os magyar megyésítés után járásszékhellyé lépett elő, központja lett az Oklándi járásnak. Most közigazgatása alá tartozik a két szomszédos település, Homoródújfalu és Ho­moródkarácsonyfalva. És a táj beszélni kezdett. A Kis-Homoród folyó lapályára behajló domboldalak arról árulkodnak, hogy régebb azokat is művelték a helybeliek, ma felhagyott kaszálók, legelők. Meg­csappant itt is a népesség száma, a valamikori ezer­lakosú településen 2002-ben 569 lelket jegyeztek.
Mit rejteget a magunkfajta látogató számára itt a föld mélye? – kérdeztük Benedek Józsefet, aki a történelmet tanítja a Kelemen Imre jeles oklándi unitárius lelkész nevét viselő I–VIII. osztályos iskolában. Meg­tudtuk, hogy régen is lakott volt ez a hely. Kerültek elő innen kőeszközök, és a Kövesbérc tetején néhány éve bronzkori halomsírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum régészei. Az oklándi ember még ma is hiszi, hogy a Bene-hegy gyomrába kincsesládát ástak el valaha, és nem restelli Szent György napja táján figyelni: vajon igaz-e, amit a régi öregek meséltek, hogy e napon a földből feltörő lángok jelzik a kincs helyét.
Oklánd vidéke sok meglepetést tartogat a kutató számára is, mert nem igaz, hogy ha idő és pénz bővében lennénk, nem szolgálnának újabb meglepetéssel a részben már kutatott helyek, mint a Hagymás-tetőn álló Hagymás-vár. Erről azt tartják, hogy nem más, mint a homoródszentpáli római katonai tábor irányából erre tartó római úthoz kapcsolódó őrtorony, vagy a Lapias gerincén már alig látható Kustaly várának romja. S ha már a vendégforgalmi érdekességeknél tartunk, azt is el kell mondanunk, hogy Oklánd határában virágzik május derekán a csillagnárcisz, az a virág, mely nemcsak a Homoród mente, hanem Vargyas festett népi bútorain is helyet követelt magának. A nárcisz – meglepetéssel szemléltük – helyet kapott Oklánd község hivatalos címerében is.

Iskolások között
Oklándi gyors látogatásunk alkalmával két személlyel ismerkedtünk meg, Kelemen Éva tiszteletes asszonnyal – miután férje, Kelemen Levente helybeli unitárius lelkész nem tartózkodott a faluban –, a Kelemen Imre nevét viselő iskola angol szakos tanárával és Mag István tanárral, az oklándi speciális iskola igazgatójával.
A központi iskola homlokfalán márványtáblát pillantunk meg. Az oklándi általános iskola alapításának 250. évfordulója emlékére és a Kelemen Imre név felvétele alkalmából. 1994. XI. 5. felirat hirdeti, hogy annak a jeles lelkésznek vette fel a nevét, aki 1934 és 1958 között szolgálta ezt a gyülekezetet, összefogta a települést, ifjúsági és szellemi otthont alapított és épített, javíttatta és újraépíttette az ősi oklándi műemlék templomot. Koholt vádak alapján politikai fogolyként járta végig a diktatúra börtöneit. 1964-ben szabadult Szamosújvárról, azonban szeretett hívei közé nem volt szabad visszatérnie. A Zsil völgyében lelkészkedett, ahol szórványtemplomot épített. Porai a helybeli Kicsi temetőben nyugszanak. Emlékét nemcsak a gyülekezet, hanem a jelenlegi lelkész is ápolja, hiszen Kelemen Imre az ő nagybátyja volt. A Kelemen Imre-iskola padjaiból az igen kedves nyolcadikos diákok mosolyogtak ránk. A tiszteletes asszony Wiesel Dávidra irányította figyelmünket, akiről kiderült, hogy Elie Wiesel családjának leszármazottja, és szüleivel három éve Homoród­újfaluban lakik.
– Apum és anyum megjárta a világot. Anyum Székelyudvarhelyen született, én Budapesten. Apum felőli nagyapám édestestvére volt Elie Wiesel író – mondta korát meghaladó, mégis gyermeki komolysággal Dávid. – Én zsidó vallású vagyok. Nem tudjuk itt ezt gyakorolni, de egyébként sem vagyunk túlságosan vallásosak. Székely­udvarhelyre szeretnék iskolába menni, de hogy milyenbe, arról még nem döntöttem. (Elie Wiesel Máramarosszigeten született 1928-ban. Magyar származású amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a holokauszt során szerzett tapasztalatairól szól. Ő használta első alkalommal a holo­kauszt kifejezést a mai értelemben.)
Mag István igazgató Lövétéről ingázik Oklándra, ahol az 1963-tól működő, mintegy hetven gyerekkel foglalkozó kisegítő iskola gondjait-bajait igazgatja. Beszél­ge­tésünkből kiderült, hogy a számában itt is fogyó, értelmileg is korlátozott gyerekhad nevelése-képzése ugyan már helyi pedagógiai hagyomány, de a községben működő, ún. elhelyező központtal együtt a két intézmény számos munkahelyet biztosít. És ez nagyon fontos. A speciális iskola azonban egyedülálló a maga nemében, mert egyetlen ilyen jellegű intézmény, ahol kimondottan magyar nyelven folyik az oktatás. Kap­csolatot tartanak fenn az oltszemi kisrgítő iskolával. Egyfajta érzékenység vett erőt rajtam, amikor megláttam a szüneten játszadozó, vidáman csevegő magyar gyermekeket. Milyen jó, gondoltam, hogy van ez a hely, ez az iskola, ahol szeretettel foglalkoznak velük, s remélni szeretném, hogy lesz közülük több, aki – a maga módján – hasznos emberévé válik majd erdélyi magyar társadalmunknak.

Sikó Miklós festőművész Oklánd szülötte?
Oklánd falu története szorosan összekapcsolódik az oklándi unitárus egyház­község történetével – olvassuk a rövid egyházi históriát. A XIII. században már népes katolikus gyülekezet létezett itt. Erre utal a templom nagysága, valamint a művészi értékű kazettás mennyezet. Egy része 1771-ből, másik 1786-ból való. A legrégebbi kazetták azonban a XVI. században készültek, most a papi székbe építetten csodálhatók meg. Az erkély mellvédtáblái 1713-ból származnak. A két régi faragott kő bejárat, és a szentségtartó fülke építészeti emlék. A hajóban falképeket találtak. A déli falon Szent Péter és Pál alakja, a nyugati falon Szent László legendája nagyon sérült állapotban. A templomot legutóbb Kelemen Imre építette át Dereczeni László tervei alapján. Az egyházközség másik büszkesége a papi lakás bejáratánál található 1809-es faragott székely kapu, mely Hargita megye legrégebbi álló és ma is nap mint nap használt kapuja. Műkincs a templomban elhelyezett 1848-as toborzózászló, melyet 1990-ben találtak meg, az orgonában elrejtve. 1997-ben restaurálták a Magyar Nemzeti Múzeumban. A faluban a már említett unitárius műemlék templom mellett található egy kis katolikus kápolna. A tiszteletes asszony elmondta, a toborzózászló mellett talán az a mennyezeti kazetta jelenthet idegenforgalmi érdekességet, amely a kopernikuszi bolygórendszert ábrázolja, egy másik kazettán a húsvét vasárnap dátumának pontos meghatározására szolgáló rajzolat látható, ez erdélyi magyar kultúrtörténeti érték.
Sajnos, Kelemen Levente lelkészt csak telefonon tudtuk elérni. Többek között azon vitatkoztunk, hogy miért, milyen adat alapján szerepel a turisztikai irodalomban, hogy Erdély jeles arcképfestője, Bölöni Sikó Miklós (1818–1900) Oklánd szülötte lenne. Az irodalom szerint Sikó Septéren született, az ugyan ismert, hogy a Homoród mentén, Homoródújfaluban, de Oklándon is éltek Sikó nevű családok, mi több, Kelemen tiszteletes anyai felmenői között is. Homoród­újfaluban romjaiban áll még a Sikó család ősi kúriája és síremléke, a tiszteletes pedig olyan adatra akadt az egyházi levéltárban, miszerint Sikó Lajos földterületet adományozott az oklándi unitárius eklézsiának. Oklándi látogatásunk célja nem a Sikó-genealógia kutatása volt, ám mivel e sorok írójának édesanyja is Sikó-lány volt, kultúrtörténeti és genealógiai szempontból a kérdés nyitva maradt.

Barátkozni felette jó
Cseke Miklós oklándi polgármesterrel a községközpont hétköznapi és ünnepi eseményeiről beszélgettünk. Megtudtuk, hogy az Európa a polgároké elnevezésű brüsszeli pályázattal kapcsolatos megbeszélés során létesítettek testvértelepülési kapcsolatot a Nógrád megyei Jobbágyival. Nem is olyan rég még szaporodott a testvéri kapcsolat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamoskér településsel. Utóbbi azért marad emlékezetes mindenki számára, mert a Kelemen Levente tiszteletes vezette csoport akkor kapta vissza a magyar állampolgárságát, ott tették le ünnepélyes keretek között a magyar állampolgársági esküt. Újságolták, hogy működik itt egy olyan vidékfejlesztési program is, amelyet az amerikai Oakland testvérgyülekezet támogatásával indítottak. Célja a Homoród mente gazdasági fejlesztése által az oktatás, a szociális tevékenység, az egészségügy fellendítése, a népi hagyományok és értékek megmentése. Ha­sonló célokat tűzött ki a helybeli Rika Kistérségi Egyesület, amelynek sokat mondó jeligét választottak: Jövőnk csak akkor lehet, ha ismerjük múltunkat! Mi is szemügyre vettük a szépen kijavított és Balázs Ferencről elnevezett Ifjúsági Házat. Kö­zösségi találkozások helyszíne, különböző karitatív programokat szerveznek itt, tetőterében vendégszobákat rendeztek be. Ok­lándon falumúzeum is van.
– A községben mintegy 26 kilométernyit tesz ki az ivóvízhálózat – tájékoztatott a polgármester –, amit a karácsonyfalvi erdőben eredő forráscsoport táplál kiváló minőségű vízzel. Sajnos, a közös kanalizálásra még 1997-ben elkészített tervezetünkről a három településnek szolgáltatott ivóvíz ellenében le kellett mondani, mert akkor csak egy munkálatra lehetett pályázni. Terveze­tünk – értékére gondolok –, sajnos, elavult.
Oklánd központja valóban városias hangulatot sugall. Ezt tetézi a szép park és a benne elhelyezett szabadtéri színpad, amely újabb és újabb kulturális rendezvények számára kínálja magát. Központjában található a buszmegálló, ahol pár percre megállnak a községen áthaladó járatok, hozzák és viszik a jó és kevésbé jó híreket.