Jóllehet, ma már valamennyi áruházban és zöldség-gyümölcskereskedésben megvásárolható, nem tartozik a gyakran fogyasztott gyümölcsök közé.
Latin nemzetségneve alapján föníciai almának is nevezik, fajneve pedig a granatum = mag szóval a gyümölcs több száz magvára utal. Nem könnyű azonban a lédús magköpenyhez hozzájutni, mivel a külső gyümölcshéj eltávolítása után a fehér, nem ehető rekeszfalakról is le kell a magvakat választani. Ehhez már némi gyakorlat is kell.
A gránátalma őshazája az egykori Perzsia (Irán) és a környező, nyugati és közép-keleti országok. A gyümölcsöt már i. e. 3000 évvel is ismerték Mezopotámiában és Egyiptomban. Napjainkban mindenütt, így Dél-Amerikában és Európa mérsékelt égövi területein is termesztik. A növény cserje vagy alacsonyabb fa, sárga-vörös virágával dísznövény is.
A mintegy tíz cm átmérőjű gyümölcs pirosas-sárgás, bőrszerű héjú, ami lehetővé teszi akár több hónapos, fonnyadás nélküli tárolását. Több fehér rekeszre tapadnak a vöröses, lédús magvak. A termés csúcsán koronaszerűen marad vissza a csészelevél. A magvakat burkoló maghéj alatti édeskés-savanykás lé teszi kedveltté. Ókori-középkori vallástörténetünkben gyakran idézett növény. Az Énekek énekében a gránátalmabort dicséri Salamon király, s valóban figyelemre méltónak kellett lennie, ha Tutanhamon sírjában is megtalálták, s országalmaként a királyi jelképek között szerepel.
A gránátalma értékét nagyfokú antioxidáns hatása adja. A sejtek oxidációs pusztulását akadályozza, öregedésgátló. Az ötvenes években az izraeli Nobel-díjas Michael Aviram kimutatta: csökkenti a káros (LDL) koleszterinszintet, megzabolázza a magas vérnyomást. A benne található ellagsav a rákos sejtek szaporodását gátolja. A legkiválóbb gyümölcsnek tartják a gyulladásos folyamatok gyógyításában.
Mintegy többletként viszonylag magas a C- és B5-vitaminja, magas kálium- és kalciumtartalma hozzájárul az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség féken tartásához. A gyümölcs energiaértéke 77 kcal/100 g.
