Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság tegnapi ülésén elfogadta azt a 397 tételből álló, műemlékké nyilvánításra javasolt, Házsongárdi sírok, síremlékek című, helyrajzi felmérésre alapuló jegyzéket és a csatolt fényképes adatlapokat tartalmazó dokumentációt, amely biztosítja a kiemelt sírok törvény általi védettségét.
A kolozsvári Házsongárdi temető B kategóriás műemlékként szerepel az országos műemlékvédelmi listán, ám az általános keret nem jelentett egyéni, kiemelt védettséget egy-egy síremlék esetében. A közelmúltbeli sírrongálások nyomán idén nyáron elkezdődött a sírok egyéni felmérése, a kulturális minisztérium Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértők, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság által véglegesített munka dokumentációját 2011. december 12-én juttatták el a kulturális tárcához.
"A Házsongárdi temető közel négyszáz sírjának biztosítunk kiemelt védettséget, ezáltal az erdélyi magyar történelmi múlt előtt hajtunk fejet, őrizzük meg nagyjaink méltó emlékét. Nem véletlen, hogy a védetté nyilvánított 397 síremlék 85 százaléka magyar származású személyiségé. Úgy vélem, a kolozsvári és az erdélyi magyar közösség számára ez az egyik legszebb karácsonyi ajándék" – mondta el a döntést követően Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke, aki miniszteri rendelettel erősíti meg a sírok védettségét.
A 397 síremlék műemlékké nyilvánítása a legmagasabb fokú védelem biztosítását jelenti a több mint négyszáz éves temető számára, amelyet negyven évvel ezelőtt nyilvánítottak B kategóriás műemlékké. A védetté nyilvánított síremlékek között található többek között Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, az Esterházy–Mikó–Mikes család sírkertje, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Xántus János sírboltja, valamint Szilágyi Domokos és Hervay Gizella közös síremléke (képünkön).
