Jézusvárás a végeken

2011. december 24., szombat, Riport

Háromszék a Pannon-térség peremvidékének számít. De nem itt áll meg, nem itt halkul el örökre a magyar karácsonyi ének. Túl a hegyeken, a Pontusi-térség Moldvájában, a Szeret völgyében is szól még itt-ott magyar karácsonyi dal.

  • A sepsiszentgyörgyi Szent József-templom	       Albert Levente felvétele
    A sepsiszentgyörgyi Szent József-templom Albert Levente felvétele

Hegyen túli testvéreink hagyományában még él az ünnep előtti kolinda, Háromszéken – majdnem fél évszázados némaság után – most kél új életre, a hagyományőrzés egyfajta áldásaként. Ritka az a templom – katolikus, avagy protestáns –, ahol szenteste, immáron huszonegyedik esztendeje szabadon, ne kellene beöltöznie annak a gyermeknek, akinek a pásztorjátékban vagy éppen a betlehemesben szerepet osztott az atya, a tiszti, a vallásoktató vagy a kántor. Csengettyűk és harangok, orgonák és harmóniumok, egyházi kórusok hangja keveredik az ünnepi hangulatba, s ahol adventben mélyen a lelkekbe költözött a várakozás: kiteljesedik a Messiás eljövetele, több mint kétezer esztendeje kigyúlnak a legnagyobb keresztény ünnep, karácsony fényei.


Megérkezett a betlehemi láng
Milyen csodálatos dolog, hogy adventben a Megváltó születésének helyéről, az örökmécsesből vett láng mihozzánk is elérkezett. A betlehemi békelángot egy cserkész hozta Betlehemből Bécsbe. Onnan indult szerteágazó útjára felénk is. Általuk jut el a láng az Óperenciás-tengeren túlra, a messzi Ausztráliába. Ezt az egyetlen lángot számtalanszor osztják szét, s mégsem lesz kevesebb – akárcsak a szeretet. December 13-án megérkezett a magyar fővárosba, a Ro­má­niai Magyar Cserkészszövetség küldöttsége pedig továbbította Háromszék településeire, magyar közösségeibe, ahonnan bárki hazavihette otthonába a béke és a szeretet szimbólumát, amelyet karácsony estéjén a cserkészek templomainkhoz is eljuttatnak. Nincs olyan keresztény települése a magyar nyelvterületnek, ahol ne égne, ne lobogna. Eljutott már a távoli Moldvába is, ahol a karácsonyi ajándékot a Mikulás szokta hozni szánon. Magyarfaluból jött az üzenet, kedves ismerőseimtől, hogy a gyerekek fogják sok-sok helyen feldíszíteni a karácsonyfát, a nagyobbak betlehemest mutatnak be, majd pedig szokás szerint, ugyancsak a serdülők, "megurálják a felnőtteket", vagyis már a karácsonyi ünnep végén elmondják újévi jókívánságaikat, mert sok-sok csángógyerek számára, bizonyára ünnepkor megérkezik a magyarországi keresztszülők ajándéka is.


Háromszék-szerte
még a távoli Erdővidéken is égtek/égnek az oltárokon, a családi házak adventi koszorúin a lángok. Hajnali szentmiséken, bűnbánati hetek és bibliaórák alkalmával készítették a lelkészek híveiket a Messiás várására. Nők és férfiak, olykor gyermekek és diákok alakítottak csoportokat, újra él és erősödik, a Szállást keres a Szent Család adventi családi ájtatosság mint önszerveződő vallásos mozgalom. A felső-háromszéki Szentföldön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán, a megyeszékhelyen is egyre több családhoz jut el jelképesen a Szent Család, a Kis Jézus és a bölcső képe-szobra, így ápolják ezt a nagyon régi, karácsonyt megelőző hagyományt. A sepsiszentgyörgyi Szent József-plébániához tartozó hívek már évekkel ezelőtt több csoportot alakítottak. E sorok írója egy nagyon kitartó csoporthoz szegődött, mely december 17-én este a Dakó utcai Winkler család házához kérezkedett be a megáldott szentképpel. 2000 karácsonyán indultak először a Szent Családdal, s esztendők óta gyakorolják ezt a magyar nép körében leginkább elterjedt vallásos hagyományt. Öröm, hogy látogatásunk idején két kisgyerek is együtt énekelt, imádkozott a csoporttal. A plébánia hívei közül több csoport járt ebben az esztendőben is a Szent Családdal, lélekben közösen készültek az ünnepre. 2005-ben kis könyvecskét szerkesztett a plébánia a szállást keresők számára, s amint azt nagytiszteletű Szabó Lajos atya elmondta, belefoglalt gyerekkorából fennmaradt néhány mozzanatot is. Itt is felcsendült hát az ismert ének:
Szállást keres a Szent Család, de senki sincs, ki helyet ád, / Nincsen, aki befogadja, őt, ki égnek s földnek ura. / Az idő már későre jár, a madár is fészkére száll, / Csak a Szent Szűz jár hiába, Betlehemnek városába. / Legalább ti, jó emberek, fogadjátok a Kisdedet, / Házatokra boldogság száll, ha betér az égi Király.


A protestáns templomokban
Evangélikus, református és unitárius templomokban is a legrégebbi időktől karácsonyeste a gyermekek bemutatták a pásztorjátékot, betlehemeztek. Meghatóan tudósít erről Balázsi László unitárius lelkész, a kevés lakosságú Lókod, majd pedig a Nyárád menti reformátusok és unitáriusok karácsonyi szokásairól, arról a küzdelemről, amit a diktatúra éveiben vívtak évről évre a kántálás-betlehemezés szokásának megmentéséért. Balázsi tiszteletes 1989-ben a nagyalföldi Füzesgyarmaton lett lelkész. Szinte hihetetlennek tűnt számára, hogy a településen nyomát sem találta a hagyományos karácsonynak, széltében-hosszában téli fenyőünnepről beszéltek a helybeliek. Hosszú évek munkájával a Székelyföldről magával vitt szokást-hagyományt beépítette egy hitetlen világ hagyomány nélküli hozományába, és megszületett az alföldi betlehemezés. Gyergyói és csíki buzgó katolikusok mesélték, hogy a családoknál való szálláskeresés hagyományát a diktatúra hatalmasai nem kedvelték, s azoknak, akik házukba ilyen eseményeket szerveztek-fogadtak, viselniük kellett a következményeket. Székelyföldön karácsonynak megmaradtak még ősi jelei – vette számba Jakab Dénes lelkész. Kénos­ban él még a regölés – írja a Vallási néprajz című kötetben (Budapest, 2009), amelyben szó esik a pogányüldözésről, a régi és új törvényekről, az óvallásról, a csodaszarvasról, de különösen a nagy rőt ökörről, amely az áldás ősi jelképe, a Nap tiszteletére feláldozott bika emléke rejtőzik benne. Számtalan­szor ismételtük: nincs maradandóbb, mint az írott betű. A faragott kőemlékek, síremlékek elsüllyednek a földben, de az írott betű megmarad! Lám, szokások, irányvonalak és rendszerek váltották egymást mifelénk is, de a karácsonyi versek-énekek, Benedek Elek szép karácsonyi verse, a Jövel, jövel, óh, szép karácsony! minden időt átvészelt:
Hallom, már angyal szárnya lebben, / Szívem, mint régen, meg-megrebben, / Itt vagy közel! Itt vagy közel, óh, szép karácsony, / Rajtad csüng lelkem, semmi máson...


Harang csendül, ének zendül
Az idei karácsony egyik legbensőségesebb ünnepi mozzanatának a sepsiszentgyörgyi Szent József belvárosi plébániatemplom előtti tér és a lezárt utcarész lesz színhelye. Karácsony szenvedején, esti 11 órakor az ott felállított szabadtéri oltáron Isten szabad ege alatt celebrál éjféli szentmisét a megyeszékhely papsága, s mint tavaly, a szentmiseáldozatból sok-sok odazarándokló protestáns lélek is részt kér. Ezt megelőzően, december 24-én reggel 6.30-kor lesz roráté, 18 órakor karácsony esti szentmise, ahol a plébánia mellett működő cserkészcsapat mutatja be pásztorjátékát. Karácsony első és másodnapján 7.30, 9 és 10.30 órakor kezdőnek a szentmisék.
A kézdivásárhelyi Kantai Szentháromság katolikus templomban szintén esti 11 órakor kezdődik az éjféli szentmise, ezt megelőzően láthatják a hívek, a szülők a Nagy Mózes Főgimnázium IX. vallásosztályának pásztorjátékát (Betanította Mike Tünde vallásoktató), utána jön az angyal a kicsinyeknek. Első ünnepen 9,11 és 18 órakor kezdődnek a szentmisék. Az oroszfalusi filiában első ünnepen 10 órakor lesz mise és a gyerekek karácsonya.
Kovásznán a Szent István-templomban karácsony szenvedején van a Jézusvárás. 17 órától az iskolások és a fiatalok pásztorjátékot mutatnak be (betanította Molnár János). Az éjféli szentmise esti 11 órakor veszi kezdetét. Első ünnepen a délelőtti kovásznai szentmise után Kommandón (13 órakor), második ünnepen, hasonlóképpen, a délelőtti mise után a barátosi filiában lesz ünnepi szentmise (13 órakor), angyaljárás a gyerekeknek.
Kovászna belvárosi református templomában a hétfőtől péntekig tartott bűnbánati héten a napközisek előkészítő csoportja szerepelt, fellépett a sepsiszentgyörgyi Voces kórus. December 24-én 17 órakor kezdődik a karácsonyesti istentisztelet, betlehemest mutatnak be a vasárnapi iskolások. Első és második ünnepen úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteletet tartanak. Másodnapján igét hirdet Szigeti Zsolt II. éves teológus, a helybeli IKE karácsonyi műsorral lép fel.
Bensőséges és gazdag ünnepre számíthatnak Baróton a katolikus hívek. Karácsony szenvedején 12 órakor szentmisét tartanak Szent Adalbert templomában, 17 órai kezdettel pedig a köpeci filiában. A materben 21 órakor kezdődik a gyerekek pásztorjátéka, és ezt követi az éjféli szentmise. Első és második ünnepen 10.30 és 18 órakor kezdődnek a szentmisék. Vasárnap 12 órakor Nagybaconban, majd Uzonkafürdőn, hétfőn 12 és 13 órakor Vargyason és Olaszteleken celebrálnak ünnepi szentmiséket, ezeket követi a gyerekek szereplése és az angyaljárás. "Advent első vasárnapján adventi koszorút vittünk a betegeknek – tájékoztatott Lázár János ifjúsági vezető –, majd gyerekkórusunkkal és a fiatalokkal szórvány-turnén vettünk részt Gyulafehérvár vidékén, ahol lelki napot tartottunk. Vasárnap, karácsony második napján kiskarácsonyi ünnepet szándékszunk tartani a kórussal és a szülőkkel, a BAKI zenecsoport tagjaival, ahová meghívják a régi BAKI-tagokat is."
Sepsiszentgyörgyön szombaton délután 16 órakor az unitárius templomban áhítat után mutatják be a gyerekek karácsony esti műsorukat (betanította Vass Gyöngyike lelkész). Ünnep első napján úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelet (11 órakor), délután 14 órakor a kilyéni leányegyház­község Árpád-kori templomában, 16 órakor a kovásznai leányegyházközségben lesz karácsonyi ünnepség. Második ünnepen a 18 órai istentisztelet után fellép a Kriza János Dalárda, majd Józsa Attila mutatja be karácsonyi szonettjeit.
Szemerján a református templomban óvodások és iskolások szerepeltek a bűnbánati héten. Szentestén 17 órakor, istentisztelet után interaktív műsor a gyermekeknek, megtekintik a templom előtt a Máltai Szeretetszolgálat fiataljainak élő Betlehemét. Első ünnepen 9 és 11 órakor lesz úrvacsoraosztás, találkoznak a nincstelenekkel, meglátogatják a betegeket, esti istentiszteletet tartanak 18 órakor. Má­sodnapján 10 és 18 órakor lesz istentisztelet, fellép a szemerjai IKE, harmadünnepen 10 órakor istentisztelet, majd meglátogatják a Zathureczky Berta Nyugdíjasott­hon lakóit.
A sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban szenteste a 17 órakor kezdődő istentisztelet után a fiatalok karácsonyesti műsora (betanította Sala Ida és Domokos Zsuzsa), ezt csomagosztás követi. Első ünnepen a megszokott időben istentisztelet és úrvacsoraosztás lesz, fellép az egyházi kórus, vezényel Pál Gecse Mihály. 15 órakor ugyancsak istentisztelet úrvacsorával és angyaljárással a kézdivásárhelyi leányegyházközségben.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1537
szavazógép
2011-12-24: Kultúra - Szekeres Attila:

Erdővidék metszőművésze (Beszélgetés Kósa Bálinttal)

Idén Kósa Bálint olaszteleki grafikus, metszőművész vette át az Erdővidék Kultúrájáért Díjat az Erdővidéki Közművelődési Napok záróakkordjaként tartott ünnepségen. Kósa Bálint 1932. február 14-én született Olaszteleken, ahonnan a család Nagybaconba, majd 1938-ban Köpecre költözött.
2011-12-24: Riport - Csinta Samu:

Van még hely Margit néni kispadján

Hatvanhárman ülnék körbe az asztalt, ha a kisbaconi Kovács Margit családjának valamennyi tagja összegyűlne egy-egy kivételes családi alkalomra. Ilyesmi, persze, ritkán esik meg, de azért nem telik el nap, hogy a 75 éves asszony ajtaján ne kopogna be néhány családtag.