Lecserélték a Magyar Köztársaság feliratú táblát a soproni határátkelőnél. Az új alkotmány értelmében 2012. január 1-jétől Magyarországra változik az ország hivatalos elnevezése.
Az MKP üdvözli a választási törvényt
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) üdvözli a magyar Országgyűlés azon döntését, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogot szereznek a magyarországi parlamenti választásokon. "Megállapítjuk, hogy Szlovákiában, ahol a határon túl élő szlovák állampolgárok már évek óta rendelkeznek szavazati joggal, pozitív tapasztalatok fűződnek az ilyen megoldáshoz. Meggyőződésünk, hogy a Szlovákiában és az Európai Unió más tagállamaiban évtizedek óta alkalmazott intézmény Magyarországon is beválik majd. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ezen lehetőséggel egyedül mi, szlovákiai magyarok nem élhetünk, hiszen nem vehetjük fel szabadon a magyar állampolgárságot" – olvasható Berényi Józsefnek, az MKP elnökének nyilatkozatában. Berényi rámutatott: a határon túli szlovákok hivatala nemrég felvilágosító kampányba kezdett annak érdekében, hogy a külföldön élő szlovák állampolgárok minél többen vegyenek részt a jövőre esedékes előrehozott parlamenti választásokon. Visszautasítanak tehát minden olyan szlovákiai bírálatot, amely a két országban és az EU más tagállamaiban széles társadalmi támogatottsággal bíró fenti jogintézményt önző politikai számításból, kettős mércét alkalmazva próbálja befeketíteni. A jószomszédi viszony szempontjából károsnak tarják, hogy egyes szlovákiai politikai szereplők egy Szlovákiával szövetséges szomszédos állam olyan jogintézményét bírálják, amelyet Szlovákiában is alkalmaznak – szögezi le a pártelnök. Az MKP az általános és egyenlő választójoghoz fűződő alapvető emberi jog megsértésének tartja, ha bárki kizárólag az adófizetés tényéhez próbálja kötni a parlamenti választójogot. Az adófizetésre épülő választójogi logika alapján a sokat vásárló külföldiek értékesebbek a szociálisan gyengébb helyzetű hazai állampolgároknál. Véleményük szerint az ilyen adóalapú megközelítés mára meghaladottá vált – áll a nyilatkozatban.
Pert vesztett Duray Miklós
Szlovákul kell bocsánatot kérnie Duray Miklós szlovákiai magyar politikusnak, amiért 2006-ban egy rádióvitában fasisztának minősítette a Szlovák Nemzeti Pártot. A bíróság korábban bocsánatkérésre kötelezte Durayt, aki azt magyar nyelven meg is tette, amit azonban az SNS nem fogadott el, s végrehajtó útján próbálkozott elérni a szlovák nyelvű bocsánatkérést. Duray fellebbezését, hogy anyanyelvén tehessen eleget a bírósági döntésnek, a másodfokú bíróság elutasította, s újabb fellebbezésre nincs lehetőség. "Eleget kell tennem, vagyis szlovákul is bocsánatot kell kérnem, különben 30 000 euró büntetést kell fizetnem" – nyilatkozta Duray, aki sérelmezi, hogy a bíróság nem ismerte el a magyar nyelvű bocsánatkérést, ezért akár a strasbourgi emberi jogi bíróságig is elmegy jogai védelme érdekében. Ez a helyzet is tükrözi Szlovákia jogi állapotát: az anyanyelvhasználat joga egy olyan alkotmányos jog, amit nem lehet érvényesíteni – jegyezte meg a politikus.
Romlott Budapest gazdasági minősítése
A Standard & Poor’s Budapesttől is megvonta a befektetési ajánlású adósosztályzatot, miután nemrégiben Magyarország államadósi minősítését is a befektetésre ajánlott szint alá sorolta vissza.