Szeretetre, egymás támogatására buzdít Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke újévi pásztorlevelében, melyből alább idézünk:
Ezen a reggelen egymásnak kezet fog a múlt és jövő, a tegnap és a holnap. Az elköszönő esztendő eseményei, történései emlékként velünk maradnak. A szerzett tapasztalatokkal és ismeretekkel együtt magunkkal akarjuk vinni azt az erős hitet és reménységet, mely eddig is segítségünkre volt. (...)
Az élet súlyos megpróbáltatásait könnyebben tudjuk elviselni, ha a segítő, bátorító kezek támaszát magunk mellett érezzük. A mindennapok létfenntartó küzdelme között mennyi erőt ad a bátorító kézfogás! A segítségre nyújtott kéz felbecsülhetetlen erő és kincs. A fennmaradásért folytatott harc elviselhetőbb a segítő kezek által. Ha visszatekintünk a megtett életutunkra, mindannyian megállapíthatjuk, hogy eredményeinket, szellemi és anyagi gazdagságunkat ezeknek a segítő kezeknek köszönhetjük. Milyen jó megbizonyosodni, megtapasztalni, hogy a segítő kezek által Isten gondviselő szeretete, megtartó jósága közöttünk van.
A ma emberének életét az nehezíti, hogy túlsúlyba került az anyagi javakra való odafigyelés. Az ember minden téren a világot akarja bírni, az őt körülölelő természetet akarja még jobban leigázni. Ebben a hatalmas küzdelemben az embert az önzés, csak a magával való törődés gondolata vezérli. Ennek következtében sokszor tapasztalhatjuk, hogy megritkult vagy hiányzik a segítő kézfogás. A másik emberre való odafigyelésre nem sok időt szánunk. Esetleg karácsony körül alamizsnaosztogatással letudjuk kötelességeinket. Minél több pénzt, vagyont akarunk felhalmozni, és nem figyelünk kellően a mellettünk élőre. Az apostoli figyelmeztetés sohasem volt olyan időszerű, mint ma: "egymás terhét hordozzátok, így teljesítitek a Krisztus törvényét". (...) Minden embernek az a feladata, hogy embertársa segítségére legyen. Ezáltal tudjuk igazolni, hogy bennünket nem a haszonelvűség, a világot tönkretevő erő irányít, hanem a jézusi szeretet. (...) Újév reggelén meg kell látnunk, hogy a segíteni akarás jelen volt az elmúlt évben is egyéni és közösségi életünkben. (...) Ilyenkor nem a gondok szaporodnak, melyek a feszültséget növelik az emberek között, hanem a jó cselekedetek, melyek nyugalmat és békét árasztanak a mi világunkban.
